Október 9-től a kormány által kért 8,5 százalékos kamatplafon alapján kínálja a lakáshiteleit az Este Bank, amely a vállalati hiteleinél is alkalmazza a javasolt kamatmaximumot – derült ki a pénzintézet Bank360.hu-nak adott válaszából. Ezzel az Erste az első bank, amely bejelentette csatlakozását az önkéntes kamatplafonhoz.
A magyarországi Erste a jövő hétfőtől szerződött lakáshitelei THM-jeinél és vállalkozói forgóeszközhiteleinek kamatainál tiszteletben tartja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kérése szerinti ideiglenes kamatplafonokat – válaszolta a Bank360.hu érdeklődésére az Erste Bank.
Ezzel az egyik legnagyobb hazai pénzintézet az első, amely közölte, hogy önkéntes alapon az újonnan kötött szerződéseiben a vállalati forgóeszközhiteleinél 12 százalékban maximalizálja a kamatot, a lakossági lakáshiteleinél pedig 8,5 százalékban a teljes hiteldíj mutatót (THM), azaz azt az éves költséget, amennyiért a kölcsönt adja az igénylőknek. A kínált kamat ennél várhatóan alacsonyabb lesz, hiszen a THM-et a hitel minden költségét figyelembe véve számolják ki.
Az Erste Bank közléséből az következik, hogy valamennyi piaci kamatozasú lakáskölcsönére és válallati forgóeszközhitelére vonatkozik majd az engedmény. A Bank360.hu szerint a válasz alapján hétfőtől ezek a THM-ek lesznek érvényesek azokra az ügyfelekre is, akiknek a hiteligénylése már folyamatban van, de hétfőig még nem írták alá a szerződésüket. Ők ugyan magasabb kamatról szóló ajánlatot kaptak, de már az alacsonyabb kamat szerint köthetik meg a hitelmegállapodásukat.
A Bank360.hu a lakáshitel kalkulátorával kiszámolta, mennyit nyernek ezzel az ügyfelek. Az Erste jelenleg egy átlagos, havi 400 ezer forintot kereső igénylőnek 20 millió forint lakáshitelt 10 éves kamatperiódussal, 20 éves futamidővel legjobb esetben 9,19 százalékos THM-mel ad. Az induló kamat alapján a havi törlesztőrészlet 176 615 forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 42 456 360 forint. Ehhez képest 8,5 százalékos THM esetén a törlesztésnél havi 3000 forint körüli összeget spórol az ügyfél a kezdeti költségektől függően, a teljes futamidő alatt pedig kevesebb mint egymilliót. A hitelpiacon jelenleg 10 százalék fölött kínált lakáskölcsönöknél azonban a különbség már havonta 20 ezer forint is lehet, a teljes visszafizetendő összegben pedig csaknem ötmillió forint.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium kedden közölte, hogy Nagy Márton miniszter a bankszövetség képviselőivel folytatott tárgyaláson azt kérte a pénzintézetektől, hogy október 9-től az újonnan szerződött hiteleknél önkéntes banki kamatplafont alakítsanak ki, amelyeknek mértékét a vállalati forgóeszközhitelek esetében maximum 12 százalékos kamatszintnél, a használt és új lakóingatlan vásárlására, építésére, felújítására adott lakossági lakáshitelek esetében pedig 8,5 százalékos THM-nél érdemes meghatározni.
A Magyar Bankszövetség reakciójában azt írta, hogy a miniszter önkéntes kamatplafon bevezetéséről szóló sajtóközleményében foglaltakra támogatólag felhívja tagbankjai figyelmét. Az egyes banki kamatszintek megállapítása ugyanakkor minden tagbank saját és önkéntes döntése. A kamatplafon elfogadását elsőként bejelentő Erste Bank Hungary Zrt. a Bank360.hu-nak küldött válaszában azt írta, hogy „érdekelt a gazdasági növekedés újraindításában, a hazai hitelezés növekedésében mind lakossági, mind vállalati oldalon, melyet versenyképes hitelajánlatokkal kíván támogatni, árazási- és folyamatoldalon egyaránt”.
A Bank360.hu szakértői szerint az Erste lépése azt vetíti előre, hogy az elkövetkező napokban a bankok várhatóan sorra csatlakoznak majd a kamatplafonhoz. A kérdés csak az, hogy lesz-e olyan közülük, amely esetleg 8,5 százalék alá megy, vagy egyöntetű THM-eket látnak majd az ügyfelek. Arra is érdemes lesz figyelni, hogy a hitelárak csökkentésével együtt nem szigorítanak-e bankok az egyéb kölcsönfeltételekben.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.