Megfontoltan követik a bankok az MNB kamatcsökkentéseit

2023. 07. 04., 10:41

Hiába mérsékelte az MNB már kétszer is 1–1 százalékkal az irányadó kamatát, a bankok egyelőre csak szórványosan és kisebb lépésekkel követték ezt a hiteleiknél. Július elsejével három nagybank vágott a személyi kölcsönei és lakáshitelei kamatain, de a legnagyobb csökkentés is csak 0,51 százalékos volt – derül ki a Bank360.hu összegzéséből.

A hitelkamataihoz július elején hozzányúló pénzintézetek közül mindegyik lejjebb ment, azonban a többség nem lépett, és amelyik igen, az is szűkmarkúan mérte a kamatvágást: így összegezhető a bankok válasza az MNB második, júniusi kamatcsökkentésére. A Magyar Nemzeti Bank két hónap alatt 2 százalékkal, 16-ra mérsékelte az irányadó kamatát. Ennek hatására a bankközi kamat, a BUBOR értéke 3 hónapra 16,02-ről 15,16 százalékra, 6 hónapra 15,61-ről 14,56-ra, 12 hónapra pedig 14,69-ről 13,79-re mérséklődött.

A másik referenciaérték, a BIRS pedig 5 évre 9,09-ről 7,66-ra, 10 évre 8,13-ról 7,0-ra, 20 évre pedig 7,98-ról 6,87 százalékra csökkent július első napjaira.

Az új hitelek kamataiban mindezzel egyelőre csak nyomokban találkozhatnak az ügyfelek. Van több olyan nagybank is, amelyik az MNB kamatcsökkentéseire még egyáltalában nem reagált, de olyan is, amelyik már többször is hozzányúlt a hitelkamataihoz. A Bank360.hu elemzése szerint a június eleji hatás erősebb volt, akkor több bank és nagyobbat lépett, mint most.

Július elején az OTP hajtott végre 0,5 százalékos általános kamatcsökkentést a szabad felhasználású jelzáloghiteleinél, valamint 0,16 és 0,45 százalékos vágást egyes személyi kölcsönök esetében. Rajta kívül a K&H a végig fix kamatozású lakáshiteleinél jellemzően 0,5 százalék körüli mértékben mérsékelte a kamatot, volt azonban, ahol csupán 0,05 százalékkal. Rajtuk kívül az Erste nyúlt még a hitelei árazásához: egyes fogyasztóbarát személyi kölcsöneinél 0,38–0,45 százalékkal csökkentett, míg a lakáshiteleinél 0,04–0,12 százalékkal.

A bankok eddigi lépései aligha lesznek elegendőek a pangó hitelezés jelentős élénkítésére. Az MNB most közzétett, a kamatcsökkentéseinek hatását még nem tükröző májusi adatai szerint egyedül a személyi kölcsön tartja magát, a lakáshitel mélyrepülésben maradt, és vele együtt a babaváró hitel sem tért magához a hónapok óta tartó visszaesésből. Látványos növekedés csak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél látszik.

Csak a szabad felhasználású piaci hitelek tartják magukat

A babaváró támogatáshoz kapcsolódóan nyújtott kölcsönök új szerződéses összege 2023. májusban 18,4 milliárd forint volt az MNB májusi helyzetet mutató adatai szerint. Ez csak hajszálnyival magasabb az előző hónapinál, így tovább tart a babaváró hitel mélyrepülése. 2021-ben még a havi 40 milliárdos kölcsön kihelyezések voltak a jellemzőek, és 2022 második felében, az érdeklődés érezhető csökkenésekor is kiment havonta átlagosan 30 milliárd.

Decemberben aztán a támogatás megszűnésétől tartók csúcsra járatták a babavárót, de azóta sosem látott mélységbe zuhant ez a nagyon kedvezményes hitel, és mostanra sem tért magához, tartósan 20 milliárd forint alatti összeget tudnak belőle folyósítani a bankok annak ellenére, hogy extra kedvezményekkel, százezer forint feletti ajándékpénzzel csábítják a családosokat a szerződéskötésre.

A babaváró hitel 2024-es átalakítása az év hátralévő részében többletkeresletet és elhalasztott hitelfelvételt egyaránt eredményezhet. Azoknak a pároknak, ahol a leendő anya 30 év feletti, és még időt akarnak maguknak hagyni a gyermekvállalásra, érdemes 2023-ban felvenni a hitelt, hiszen jövőre ők már csak a terhesség igazolása esetén lesznek jogosultak a babaváróra. Akiknek azonban ilyen szempontjaik nincsenek, jövőre már 11 millió forint hitelt is felvehetnek kamatmentesen a jelenlegi 10 millióhoz képest.

A babaváró iránti kereslet zuhanásában az előre hozott decemberi igénylések mellett a lakáshitelezés tartós mélyrepülése is szerepet játszhat, hiszen a babavárót sokan a kedvezményes vagy piaci lakáskölcsönük mellé, például annak önrészeként veszik fel.

Márpedig a lakáshitelezés magához térésének egyelőre nincs nyoma. A szezonálisan kiigazított adatok szerint májusban 44,8 milliárd összegű szerződést kötöttek lakáscélú kölcsönökre, ami alig néhány milliárddal több az előző hónapinál, és messze-messze elmarad az előző évitől. Ebben ugyan szerepet játszik az is, hogy tavaly tavasszal a jegybanki program keretében extra kedvezményes kamattal felvehető zöld hitelek nagyon megdobták a keresletet. Ha azonban ezt leszámítjuk, akkor is 100 milliárd forint körüli havi lakáshitelezés volt jellemző egy éve vagy azt megelőzően, most pedig tartósan ennek a fele alatt van a lakáshitelek felvétele – emlékeztetnek a Bank360.hu elemzői. (A szezonális hatásokkal nem számoló újszerződés-állomány 49,4 milliárd volt, ami 10,6 milliárdos növekedést jelent, de a szűrt adat reálisabban megmutatja a valós piaci helyzetet.)

A jelzáloghiteleknél egyedül a szabad felhasználású kölcsönöknél látható jelentős keresletnövekedés, hiszen április után májusban is fennmaradt a 10 milliárd feletti havi hitelfelvétel, ami duplája a korábbi hónapokban átlagosan megszokottnak. Ennek hátterében állhat az, hogy a drága személyi kölcsön helyett sokan inkább szabad felhasználású jelzáloghitel felvételével szereznek pénzt nagyobb kiadásaikhoz. A másik motiváció pedig a befektetési cél lehet. Mivel a legjobb állampapír-hozamok tartósan jóval magasabbak a jelzáloghitel-kamatoknál, sokan élhettek a kamatkülönbségből adódó profitszerzési lehetőséggel.

A hagyományosan legnagyobb összegben folyósított hitelek közül a személyi kölcsönök tartják a legjobban magukat, hiszen ezek összege májusban is 40 milliárd körüli tudott maradni, ami nagyjából megegyezett az elmúlt hónapok adatával, és messze a legkisebb visszaesést mutatja a legnagyobb hiteltípusok közül az előző évihez képest. (A szezonális hatással nem számoló adat 46,7 milliárdot mutat.) Pedig a személyi kölcsönök drágák, az átlagos hitelköltség-mutatójuk 19,45 százalék, ami 0,2 százalékkal még emelkedett is májusban. Ehhez képest a lakáscélú hitelekhez átlagosan 10,35, a szabad felhasználású jelzáloghitelekhez pedig 10,22 százalékos hitelköltséggel jutottak hozzá az ügyfelek májusban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS