Más formában kaphatnak alacsony kamatozású hiteleket a vállalkozások

2021. 07. 09., 13:00

A 3000 milliárd forintos keretösszeg kimerülésével megszűnik a Növekedési Hitelprogram. Az alacsony kamatozású hitel magyar vállalkozások tízezreinek nyújtott nagy segítséget a koronavírus járvány alatt. A hitelprogram kivezetésére gyorsan reagáltak a gazdasági élet szereplői: hamarosan újraindítási konstrukciók lesznek elérhetőek a Széchenyi Kártya Program keretében, az MGV Zrt. pedig személyre szabott hitelkonstrukciókat kínál kis- és középvállalkozások számára.

Tavaly áprilisi elindítása óta több tízezer kis- és középvállalkozás jutott összesen közel 3000 milliárd forint kedvező kamatozású forráshoz a Növekedési hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukció keretében. A jelentős igénybevételből adódóan a Magyar Nemzeti Bank által a keretösszeg kétszer is megemelésre került. A program újraindította a piaci alapú hitelezést és a kis-és középvállalkozások hitelállományának növekedését, ám a keretösszeg kimerüléséből fakadóan bejelentették az NHP Hajrá hitelprogram megszűnését.

A kivezetésre került kedvező kamatozású programot a vállalkozások 35 százaléka beruházási hitelre, 55 százaléka forgóeszköz hitelre, 10 százaléka pedig korábban felvett hitel kiváltására vette igénybe. A program hatalmas kiutat adott a tartalékkal rendelkező vállalkozásoknak, hiszen a megtakarításukra alapozva rendkívüli sikereket tudtak elérni.

Az NHP Hajrá megszűnésének hírére gyorsan reagált a magyar gazdaság. A napokban bejelentették, hogy a KAVOSZ Zrt. által koordinált Széchenyi Kártya Program keretében újraindítási konstrukciók elérhetők július 1-jével, amelyek folyószámlahitelként, beruházási és forgóeszköz célokra is igénybe vehetők lesznek a kis- és középvállalkozások számára. Emellett a piac is gyorsan reagált: új kedvező konstrukciót kínál a Magyar Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztő Zrt. (MGV Zrt.) is.

NHP helyett Gazdaság Újjáépítési Hitel Program

„A növekedési hitelprogram hiánypótló lehetőség volt a mikro -kis és középvállalkozások számára. Lehetőségük nyílt új beruházási fejlesztési lehetőségeik megvalósulására, munkahelyek teremtésére, a hozzáadott értékük növelésére, vagyis végső soron a teljes magyar GDP növelésére alacsony kamatozású konstrukciók mellett” – mondta dr. Hannya Nimer, az MGV Zrt. ügyvezető-elnöke, aki hozzátette: munkatársaival elhivatott abban, hogy ügyfeleiknek a megváltozott kamatkörnyezetben is támogatást nyújtson céljaik megvalósításához.

A Magyar Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztő Zrt. a piacról kivezetett Növekedési Hitelprogram helyett, ügyfeleire szabott, egyedi feltételek mellett kívánja a vállalkozásokat forráshoz juttatni a Magyar Fejlesztési Bank által kidolgozott MFB Gazdasági Újjáépítési Hitel Program keretein belül. Az MGV Zrt. ezzel az egyéni igényeket kiszolgáló, refinanszírozási konstrukcióval kívánja segíteni a vállalkozások új beruházásait és fejlesztési projektjeit.

„Tudjuk, hogy a vállalkozások életében a legfontosabb tényező a kiszámíthatóság. Így rendkívül kedvező konstrukciónkban minden ügyfél esetén egyénre szabott árazást szabunk meg a GUP program keretein belül. Így szeretnénk beruházásaik sikerében segíteni őket” – magyarázta dr. Hannya Nimer.

(Fotó: MGV Zrt.)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS