Már a Gránit Banknál és a Magnet Banknál sem lehet zöld hitelt igényelni

2022. 03. 31., 17:49

Március 31-én a Magnet és Gránit Banknál is megszűnt a zöld hitelek igénylésének lehetősége. A Takarékbank még kitart, az pedig a bankfúzió után derül ki, hogy a Budapest Bank éppen zajló beolvadása után az MKB befogad-e még igényléseket zöld hitelre.

A megmaradt négyből két újabb bank, a Magnet és a Gránit jelentette be, hogy 31-étől felfüggeszti a Zöld Otthon Program keretében nyújtott nagyon kedvezményes, 2.5 százalékos kamatú lakáshitel értékesítését. Így jelenleg már csak a Takarékbanknál van lehetőség arra, hogy valaki szabadon benyújtson zöld hitel igénylést – derül ki a Bank360.hu piaci körképéből. 

A Budapest Bank sem jelentett be még felfüggesztést, de a BB éppen beolvad az MKB-ba március 31. éjféltől. Az pedig még nem ismert, hogy a holnaptól MKB-ként működő egyesült bank megnyitja-e még a zöld hitel igénylésének lehetőségét. Az MKB ugyanis a fúzió előkészítésére tekintettel már korábban felfüggesztette ideiglenesen a jelzáloghitelek értékesítését.

A 200 milliárdos jegybanki keret közelgő kimerülése miatt a héten sorra jelentették be a nagybankok, hogy felfüggesztik a hitelkérelmek befogadását, a termék értékesítését. Az Unicredit kezdte a sort, de rögtön követték a többiek, az Erste, az OTP és a CIB.

Ezután a K&H Bank weboldalán is megjelent az az információ, hogy március 29-én 12 órától a bank az új zöld lakáshitel kérelmek előminősítését felfüggeszti. A már korábban előminősített és a kérelem befogadásakor még érvényes, kötelező érvényű személyre szóló ajánlattal rendelkező ügyletek esetében fogadja be a hitelkérelmet. Ezután a Raiffeisen Bank is közzétette, hogy március 29-én felfüggesztette a Zöld Otthon Program (ZOP) keretében igényelhető hitelkérelmek befogadását a várhatóan rendelkezésére álló refinanszírozási keret kimerülése miatt.

Így egyelőre maradt a Takarékbank, csütörtökön még esetleg a Budapest Bank, és pénteken vagy a jövő hét elején kiderülhet, hogy az MKB-nál megnyílik-e újra a lehetőség. Akinek még esélye van rá, az gyorsan kereshet egy Takarékbank vagy BB fiókot a fiókkeresőben, ahová bekopogtathat a zöld hitel igénylésével. Különben maradnak neki a piaci kamatozású lakáshitelek, amelyeknél a kamat már a többszöröse a zöld hitel 2,5 százalékának.

Az igénylés benyújtása azonban még nem garancia arra, hogy meg is kapja az ember a szuper kedvezményes kölcsönt lakásvásárlásra vagy építésre. Mindegyik zöld hitelt folyósító bank arra figyelmezteti ugyanis az ügyfeleket, hogy még sikeres hitelbírálat esetén is csak akkor tudja majd megkötni a zöld hitelre a kölcsönszerződést, ha addigra marad még az MNB-től a banknak biztosított keretből. Mostantól tehát a kölcsönszerződés aláírásáig izgulhatnak azok a jelenleg még szerencsések is, akiknek a hiteligénylését már befogadta a bank, hogy megkapják-e tényleg a zöld hitelt.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS