Lassan eltűnnek az adókedvezmények az infláció miatt

Egyik kormány sem szeret kivezetni kedvezményeket, támogatásokat, az infláció azonban szép lassan elvégzi a piszkos munkát, ha egy-egy ilyen intézkedés már sokba kerülne. Az állam terhei eközben csökkennek, hiszen a kiadások nem nőnek, a bevételek – áfa, személyi jövedelemadó – viszont emelkednek az árakkal és a bérekkel párhuzamosan.

Ez történik most Magyarországon is a rekord magas infláció következtében. 2023. januárjában már 25,7 százalékos áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és az elemzők egyre biztosabbak abban, hogy az idei infláció még a tavalyi 14,5 százalékos átlagnál is magasabb, akár 18 százalék feletti is lehet.

A nettó átlagkereset felét sem lehet már ingyen felvenni az ATM-ből

A 2022-es és 2023-as magas infláció miatt a nominálisan fix értékű támogatások az értékük akár harmadát is elveszíthetik, ráadásul vannak olyan tételek is, amelyek összege évtizedek óta nem változott. Ilyen a családi pótlék, amely 2008 óta emelkedett, így az idén már az eredeti összeg felét éri csak a kifizetés – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

A még ki nem futott támogatott lakás-takarékpénztári szerződések évente maximum 72 ezer forintos támogatása 1997 óta nem változott, most a negyedét sem éri már az eredeti értékének. A nyugdíj-előtakarékossági számlákra visszaigényelhető szja összege 2006 óta maximum 100 ezer forint, a nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések, valamint a nyugdíjbiztosítási díjak utáni adókedvezmény 2014 óta változatlanul maximum 150 ezer, illetve 130 ezer forint.

Sokan élnek a havonta két ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével, amit 2014-ben vezettek be. Akkor az akkori átlagos nettó kereset összege volt a zsinórmérték, havonta körülbelül 150 ezer forint. A bankok sokat lobbiztak ez ellen az intézkedés ellen, amely a készpénzhasználatot támogatja, és sokba kerül nem csak a pénzügyi intézményeknek, de az egész nemzetgazdaságnak is.

Ahogy telik azonban az idő, ez a probléma egyre kisebb lesz. A legutolsó béradatok szerint ugyanis az átlagos nettó kereset már a 350 ezer forintot is meghaladja, az átlagos nyugdíj pedig a friss kormányzati beszámolók szerint 208 ezer forint fölött van, vagyis aki fel akarja venni a teljes fizetését, nyugdíját egy ATM-ből, egyre többet fizethet a 150 ezer forint fölötti részért. Arról nem is beszélve, hogy a 2014-es 150 ezer forint, az idén már várhatóan 100 ezer forintos sem fog érni az áremelkedések miatt.

Csak a Babakötvény maradt értékálló

Az első házasok adókedvezménye sem változott 2015 óta, még mindig csak havi 5 ezer forint, és nem nyúlt a kormány a kétgyerekes családok kivételével a családi adókedvezmény összegéhez sem a 2010-es bevezetés óta. Az egygyerekes családok azóta változatlanul havi 10 ezer, a három vagy több gyereket nevelők pedig gyermekenként 33 ezer forintot kaphatnak vissza a befizetett közterhekből. Csak a kétgyerekeseknél volt emelés 2016-2019 között, ők azóta 40 ezer forintot igényelhetnek vissza, de ennek a pénznek az értéke is sokat csökkent az elmúlt négy évben.

A 2006-ban indult életkezdési támogatás összege is csak egyszer emelkedett. 2007-től 40 ezerről 42,5 ezer forintra növelte az állam azt a pénzt, amelyet a kincstár az újszülöttek számára ad, és amit a kincstári Start Értékpapírszámlán Babakötvények vásárlásával a szülők kiegészíthetnek. A kezdeti támogatás az idén már nagyjából csak a felét éri a 2007-es összegnek, csupán az a szerencse, hogy a Babakötvény, amivel ki lehet egészíteni, követi az inflációt, és tartja az értékét.