Lassan eltűnnek az adókedvezmények az infláció miatt

2023. 02. 17., 10:48

Nem szünteti meg, csak éppen csúnyán elinflálja az állam a legtöbb adókedvezményt és támogatást, a 150 ezres készpénzfelvétel is egyre kevesebbet ér – írja a Bank360.hu.

Egyik kormány sem szeret kivezetni kedvezményeket, támogatásokat, az infláció azonban szép lassan elvégzi a piszkos munkát, ha egy-egy ilyen intézkedés már sokba kerülne. Az állam terhei eközben csökkennek, hiszen a kiadások nem nőnek, a bevételek – áfa, személyi jövedelemadó – viszont emelkednek az árakkal és a bérekkel párhuzamosan.

Ez történik most Magyarországon is a rekord magas infláció következtében. 2023. januárjában már 25,7 százalékos áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és az elemzők egyre biztosabbak abban, hogy az idei infláció még a tavalyi 14,5 százalékos átlagnál is magasabb, akár 18 százalék feletti is lehet.

A nettó átlagkereset felét sem lehet már ingyen felvenni az ATM-ből

A 2022-es és 2023-as magas infláció miatt a nominálisan fix értékű támogatások az értékük akár harmadát is elveszíthetik, ráadásul vannak olyan tételek is, amelyek összege évtizedek óta nem változott. Ilyen a családi pótlék, amely 2008 óta emelkedett, így az idén már az eredeti összeg felét éri csak a kifizetés – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

A még ki nem futott támogatott lakás-takarékpénztári szerződések évente maximum 72 ezer forintos támogatása 1997 óta nem változott, most a negyedét sem éri már az eredeti értékének. A nyugdíj-előtakarékossági számlákra visszaigényelhető szja összege 2006 óta maximum 100 ezer forint, a nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések, valamint a nyugdíjbiztosítási díjak utáni adókedvezmény 2014 óta változatlanul maximum 150 ezer, illetve 130 ezer forint.

Sokan élnek a havonta két ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével, amit 2014-ben vezettek be. Akkor az akkori átlagos nettó kereset összege volt a zsinórmérték, havonta körülbelül 150 ezer forint. A bankok sokat lobbiztak ez ellen az intézkedés ellen, amely a készpénzhasználatot támogatja, és sokba kerül nem csak a pénzügyi intézményeknek, de az egész nemzetgazdaságnak is.

Ahogy telik azonban az idő, ez a probléma egyre kisebb lesz. A legutolsó béradatok szerint ugyanis az átlagos nettó kereset már a 350 ezer forintot is meghaladja, az átlagos nyugdíj pedig a friss kormányzati beszámolók szerint 208 ezer forint fölött van, vagyis aki fel akarja venni a teljes fizetését, nyugdíját egy ATM-ből, egyre többet fizethet a 150 ezer forint fölötti részért. Arról nem is beszélve, hogy a 2014-es 150 ezer forint, az idén már várhatóan 100 ezer forintos sem fog érni az áremelkedések miatt.

Csak a Babakötvény maradt értékálló

Az első házasok adókedvezménye sem változott 2015 óta, még mindig csak havi 5 ezer forint, és nem nyúlt a kormány a kétgyerekes családok kivételével a családi adókedvezmény összegéhez sem a 2010-es bevezetés óta. Az egygyerekes családok azóta változatlanul havi 10 ezer, a három vagy több gyereket nevelők pedig gyermekenként 33 ezer forintot kaphatnak vissza a befizetett közterhekből. Csak a kétgyerekeseknél volt emelés 2016-2019 között, ők azóta 40 ezer forintot igényelhetnek vissza, de ennek a pénznek az értéke is sokat csökkent az elmúlt négy évben.

A 2006-ban indult életkezdési támogatás összege is csak egyszer emelkedett. 2007-től 40 ezerről 42,5 ezer forintra növelte az állam azt a pénzt, amelyet a kincstár az újszülöttek számára ad, és amit a kincstári Start Értékpapírszámlán Babakötvények vásárlásával a szülők kiegészíthetnek. A kezdeti támogatás az idén már nagyjából csak a felét éri a 2007-es összegnek, csupán az a szerencse, hogy a Babakötvény, amivel ki lehet egészíteni, követi az inflációt, és tartja az értékét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 13:10:00
A cégbírósági eljárások száma is csökkent, de a cégalapítási kedv 30 százalékkal elmaradt márciusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Opten összesítéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS