Sokkal többen vásárolnának lakást hitelből: két és fél év alatt 42 százalékról 56 százalékra nőtt az arányuk a K&H biztos jövő indexe szerint.
A lakáshitelpiac jövője szempontjából kedvező az is, hogy a harmincéves korosztályban a legmagasabb a lakásvásárlással kacérkodók aránya és 41 százalékuk részben lakáshitelből oldaná meg ezt. A kutatás szerint a legtöbben Budapestre vagy a fővárosi agglomerációba mennének, a községek kevésbé vonzó célpontot jelentenek.
Az erőteljes emelkedést mutató lakás- és lakáshitelpiac további növekedésének is van alapja, legalábbis mindkettőre lesz kereslet a K&H biztos jövő indexe szerint. Részben azért, mert a 30-59 évesek negyede érdeklődik a lakásvásárlás iránt, 5 százalékuk pedig szinte biztosra veszi, hogy a következő egy évben ingatlant vásárol.
A két és fél évvel ezelőtti szinthez képest pedig most sokkal többen oldanák meg főként hitelből a lakásvásárlást: 2018 harmadik negyedévében a megkérdezettek 56 százaléka a kinézett lakás árát legalább 50 százalékban a lakáshitelből fizetné, szemben a 2016 elején mért 42 százalékkal. Leginkább a 30-as éveikben járók számolnak a hitellel: 41 százalékuk oldaná meg így a vásárlást, míg az 50-esek mindössze 14 százaléka hagyatkozna hitelre. Kizárólag saját forrásból vagy családi segítséggel mindössze 25 százalék tervezi a lakásvásárlást.
Célkeresztben a nagyvárosok
A lakásvásárlást tervezők leginkább a nagyvárosokat vennék célba. Az érintettek 30 százaléka Budapest vagy a fővárosi agglomeráció felé tart. A kisebb vidéki városokba menne a megkérdezettek 28 százaléka, a megyeszékhelyeket pedig 20 százalékuk választaná. A községek ugyanakkor kevésbé kapósak, lakásvásárlásban gondolkodók 13 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy ott telepedjen le. A külföldi lakásvásárlás pedig mindössze a magyarok 1 százalékánál jön szóba.
A K&H biztos jövő indexe azt is megnézte, hogy miért vennének lakást az érintettek. Tízből négyen mondták azt, hogy a meglévő lakásukból mennének másikba, 35 százalékos azoknak az aránya, akik az első lakásukat szeretnék megszerezni. A gyerekek számára a válaszadók 9 százaléka, befektetési céllal pedig 8 százaléka venne lakást. Nyaralót vagy hétvégi házat pedig mindössze 6 százalék tervez vásárolni a következő egy évben.
Kulcsszerepben a harmincévesek
Hozzájárulhat a várható lakáshitel-piaci növekedéshez az is, hogy sokan – 10-ből 4-en – még soha nem vettek fel lakáshitelt és mindössze 31 százalékos a jelenleg lakáshitellel rendelkezők aránya. Tehát sokan fordulhatnak a lakáshitelek felé a következő időszakban. 2018 első kilenc hónapjában 73 milliárd forintot lakáshitelt helyezett ki a K&H, a folyósított lakáshitelek átlagösszege pedig tavaly szeptemberben 10,2 millió forint volt. Az átlagos futamidő 190 hónap, azaz közel 16 év, míg a hitelt felvevők átlagosan 38 évesek.
Érdemes külön kiemelni a harmincéves korosztályt. A kutatás szerint 56 százalékuk mondta azt, hogy eddig nem volt lakáshitele és a körükben a legmagasabb a lakásvásárlási kedv. A 33 százalékuk fontolgatja, hogy éven belül vesz lakást, 11 százalékuk biztosra veszi ugyanezt.
Miért nem?
A kutatásból az is kiderül, hogy akik nem terveznek ingatlanvásárlást, 62 százalékuknak megfelel a jelenlegi ingatlanjuk. 25 százalékuk az önerő hiányával magyarázta, hogy miért nem vág bele a vásárlásba, 21 százalék pedig jelenleg is fizet valamilyen lakáshitelt. A válaszadók 19 százaléka a magas lakásárak miatt tett le a másik lakásba való költözésről. A budapestiek körében 27 százalék panaszkodott a drága lakásokra. A válaszadók 11 százaléka abban látja az akadályt, hogy szerinte nem jutna lakáshitelhez, 7–7 százalékuk a megtakarításait más célra szeretné felhasználni, vagy egyelőre nem tudja hol fog élni a jövőben, ezért nem tervezi a lakásvásárlást.
A biztos jövő felmérésről
A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2018. augusztus 31. és szeptember 7. között zajlott.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.