Lakásfelújítás: másfélmillió forint saját erővel is elérhető a 3 milliós támogatás?

2020. 11. 26., 17:25

Kifejezetten jól járhat a Bank360.hu elemzői szerint az, akinek a lakásfelújítási támogatás időszakában jár le a lakástakarék szerződése.

A pénzügyi szakportál elemzői szerint ugyanis a következő két évben közel négymillió forint állami támogatást is felhasználhat az, aki lakásfelújítás előtt áll – ehhez nem kell mást tenni, mint kombinálni a januárban induló lakásfelújítási támogatást és a lejáró lakástakarék szerződést. Ezzel kapcsolatban egy fontos kérdés is felmerül, amire a november 25-én megjelenő részletszabályok nem térnek ki.

Rendeletben is megjelentek a várva várt lakásfelújítási támogatás részletei, amellyel már korábban is foglalkozott a Bank360. A lényeg nem változott: hárommillió forint vissza nem térítendő támogatás lesz elérhető a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő családok számára saját otthonuk felújítására – az összeg egy lakásfelújítás költségeinek legfeljebb 50 százalékát teheti ki. Vagyis egy hatmillió forintos felújításhoz elegendő hárommillió forintot összegyűjteni, a másik felét az állam utólag kifizeti.

Tovább is bővíthető a keret állami támogatással

A Bank360.hu számításai szerint viszont akár további 720 ezer forint állami támogatást is felújításra fordíthatnak az igénylők, ha a lakásfelújítási támogatással egy időben jár le lakástakarék szerződésük. Az állami támogatás 2018-as megszüntetése előtt kötött szerződésekre ugyanis 30 százalék állami támogatás vehető igénybe, és a szerződések egy része a mai napig fut. A választható legrövidebb futamidő négy év volt, a leghosszabb pedig tíz – az állami támogatást pedig havi 20 ezer forint befizetésével lehetett maximalizálni. 

A legrövidebb, 48 hónapos futamidővel számolva így az összegyűlt 960 ezer forinthoz további 288 ezer forint állami támogatás jár, tíz éves futamidővel számolva 720 ezer forint ez az összeg, így a megtakarítással együtt elérhető összeg 3,12 millió forint.

Érdemes megemlíteni, hogy közeli hozzátartozók a szerződéseiket közös lakáscélra is felhasználhatták. Így ha egy házaspár mindkét tagjának egyszerre jár le a tízéves szerződése, akkor fejenként kapják meg a befizetett 2,4 millió forint megtakarítást, a két szerződés után pedig az összesen 1,44 millió forint állami támogatást, amennyiben tíz éven át a szerződésben foglaltak szerint takarékoskodtak. Ez összesen 6,24 millió forint – ezt a pár költheti ingatlanvásárlásra, bővítésre, de akár felújítási munkálatokra is. 

Mindent összevetve a lakástakarék segítségével jelentősen növelhetik a családok a felújításra fordítható keretet, ami lehetőséget adhat egy nagyobb volumenű átalakításra is, feltéve, hogy van olyan lakástakarék szerződésük, ami a következő két évben fog lejárni. 

A rendelet nem szabja meg, hogyan használhatjuk a lakástakarékot

Felmerül a kérdés, hogy a lakásfelújítási támogatással párhuzamosan ki lehet-e használni egy másik állami lakáscélú támogatást is. A Bank360.hu szakértői szerint a válasz nem teljesen egyértelmű.

„A rendelet nem szabályozza, hogy miként lehet felhasználni a lakásfelújítási támogatással egy időben lejáró lakástakarék szerződéseket, vagyis akár párhuzamosan is felhasználhatjuk a kettőt” – mondta el Vrazsovits Rita, a Bank360.hu elemzője. 

A fenti számítás alapján ezzel nincs is probléma, vagyis ha a lakástakarék összegével megemelkedik a felújításra szánt összeg is. A rendelet szövege szerint azonban arra is van lehetőség, hogy egy hatmillió forintos felújítás akár 62 százalékát finanszírozzuk állami támogatásból - ez a 3 millió forint lakásfelújítási támogatásból és a 720 ezer forint lakástakarékkal járó állami támogatásból adódik össze; a fennmaradó összeget ebben az esetben az lakástakarék megtakarítás része tudná fedezni. Ehhez azonban ugyanazt a számlát az államkincstárhoz és a lakástakarékpénztárhoz is be kellene nyújtani, amit egyelőre nem szabályoz a rendelet. Az alábbi diagramon látható, hogy ebben az esetben sokkal kisebb önerőre lenne szükség az igényléshez:

A csoknál ilyet nem lehet

A fenti problémát a csokkal kapcsolatban tisztázza a rendelet. Ha a lakásfelújítási támogatást kombináljuk a csokkal, akkor a rendelet egyértelműen tiltja, hogy ugyanazzal a számlával kétszer számoljunk el – ezt az államkincstárnál ellenőrizni fogják. Ha valaki jogosulatlanul veszi igénybe valamelyik állami támogatást, akkor kamattal terhelve kell visszafizetnie az igényelt összeget.

Ha nincs önerőd, akkor is kihasználhatod a teljes hárommilliós állami támogatást

A fentiektől függetlenül, nem feltétlenül szükséges önerő ahhoz, hogy valaki a teljes, hárommillió forintos felújítási támogatást igénybe vegye. Egy hatmillió forintos személyi kölcsön segítségével ugyanis előfinanaszírozható mind az állami támogatás, mind pedig az önerő.

A Bank360.hu személyi kölcsön kalkulátora szerint hatmillió forintos hitelt 72 hónapra már 9,9 százalékos THM-mel is fel lehet venni, decemberben 98 308 forintos, januártól pedig 109 826 forintos törlesztővel, feltéve, hogy legalább 240 ezer forint a jövedelmünk. Nem kell ugyanakkor ekkora teherrel számolni hosszútávon, hiszen – amennyiben jogosultak vagyunk rá – az államkincstár a felújítást követő egy hónapon belül visszafizeti számunkra a felújítási költségek felét, a példánkban hárommillió forintot.

Ezt jellemzően egy egyszázalékos egyszeri díj fejében törleszthetjük idő előtt a banknak, így változatlan futamidő mellett a törlesztőrészletünk 50–55 ezer forintra fog mérséklődni.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-21 16:25:00
Már elérhető a NAV új alkalmazása, az eÁFA Tool, valamint a használatát bemutató felhasználói kézikönyv. A program megkönnyíti az Excel-sablonban előkészített eÁFA-adatok feldolgozását, ellenőrzését, az XML-állományok előállítását és az eÁFA-M2M-exportfájlok elkészítését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS