Krisán László: mindenkinek érdeke, hogy a magyar vállalkozások erősek maradjanak

A koronavírus-válság kitörése után a KAVOSZ Zrt. az első között állt elő új, a vállalkozásokat segítő pénzügyi javaslatokkal, és ezek rendkívül gyorsan konkrét termékekké váltak – mondta el Krisán László a Széchenyi Kártya Programot értékelő sajtótájékoztatón. A KAVOSZ Zrt. elnöke emlékeztetett: az Agrár Széchenyi Kártya Plusz – 200 millió forintra megemelt hitelösszeggel, 0 forintra csökkentett költséggel – már 2020. április közepén megjelent a piacon, és ezt május 2-án követték a program további „kríziskonstrukciói” is. Aki gyorsan ad, az tud a legtöbbet segíteni – hangsúlyozta Krisán László, aki azt is bejelentette, hogy az Agrár Széchenyi Kártya Plusz programot idén június 30-ig meghosszabbították.

A vállalkozók országszerte mintegy 200 irodában érhetik el a KAVOSZ Zrt. pénzügyi termékeit, a programhoz eddig 9 bank csatlakozott, további kettővel pedig jelenleg folynak a tárgyalások.

2002 óta a Széchenyi Kártya Programban 454 ezer hitelkérelmet regisztráltak, a leszerződött hitelügyletek száma 334 ezer, a lekötött hitelszerződések összege pedig 3052 milliárd forint – sorolta az adatokat a vezérigazgató. 2020-ban – ahogy az várható volt – jelentős emelkedést tapasztaltak. A hiteligénylések száma az előző évi 24 ezerről 40 ezer fölé, a ténylegesen megvalósult ügyletek száma 21 ezerről 30 ezerre, a leszerződött hitelösszeg 280 milliárd forintról 640 milliárd forintra emelkedett, az átlagos hitelösszeg pedig 14–15 millió forintról 31–32 millió forintra nőtt.

A Széchenyi Kártya Program a „legkisebbek” körében népszerű: a hitelt felvevő vállalkozások 81 százaléka mikro-, 18 százaléka kisvállalkozás, és csupán egy százalék kerül ki a középvállalkozások köréből. A résztvevő vállalkozások összesen 177 ezer főt foglalkoztatnak, így a Széchenyi Kártya Program a munkahelyek megtartásában is fontos szerepet játszik.

A vállalkozások számára a napi kiadások finanszírozása az elsődleges – hangsúlyozta Krisán László. Ezt a számok is alátámasztják: a 2020-as szerződések 97 százaléka, a hitelösszegnek pedig 95 százaléka volt folyószámla- vagy forgóeszközhitel.

A hitelek 85 százalékát vidéki vállalkozások vették fel, a régiók közül Dél-Alföld és Észak-Magyarország a legaktívabb. Ágazatok tekintetében a kereskedelem, az agrárium, az építőipar és a feldolgozóipar vezetnek.

Krisán László kiemelte az állami partnerek – az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Agrárminisztérium és a Pénzügyminisztérium, valamint a garanciaprogramban részt vevő intézmények – szerepét, amelynek köszönhetően a konstrukciók rendkívül alacsony költségek mellett vehetők igénybe. Mindannyiunk érdeke, hogy a hazai vállalkozások erősek legyenek és azok is maradjanak – zárta beszámolóját a KAVOSZ vezérigazgatója.