Krisán László: A vállalkozók újra mernek hitelben gondolkodni

2018. 11. 29., 11:30

A hazai vállalkozások tőkehiányban szenvednek, amíg ez nem oldódik meg, kevesen fognak tudni növekedést elérni. De a magyar középvállalatok legnagyobb problémája mégsem ez, hanem a generációváltás – állítja Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

„A vállalkozók elkezdtek újra gondolkodni a jövőben, terveznek, beruháznak” – mondja Krisán László a Növekedés.hu-nak adott interjúban. A Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy a vállalkozók újra mernek hitelben gondolkodni, és újra mernek vállalkozni.

Krisán László szerint fennáll a veszély, hogy pár éven belül akár ezres nagyságrendben is megbillenhetnek vagy megszűnhetnek a középvállalatok, mert „nem irányított a generációváltás”.

„A tipikus középvállalati tulajdonosok kiöregednek. Erős kézzel vezették a cégüket, de szinte képtelenek átadni a vállalkozás irányítását, a gyermekeik pedig jellemzően nem akarnak ezzel foglalkozni. Most azon kell dolgozni, hogy ne csak a problémát azonosítsuk, hanem legyen megoldás is” – vázolja a helyzetet a vezérigazgató.

A tőke nagyon hiányzik a magyar kisvállalkozásokból, ám Krisán László szerint a kockázati tőke teljes tévút.

Véleményét ezzel indokolja: „Jelenleg több tucat cég foglalkozik kockázati tőkével, és a 700 ezer cégből talán 3-400-at el is értek 10 év alatt. Ez nem mérhető arány. Egyébként több részben is korlátos ez a lehetőség, hiszen a rizikó miatt egyrészt drágább, másrészt a tőke tulajdonosa erős kontrollt gyakorol, és ezzel korlátozza a vállalkozás legfőbb erényét a kreativitását és rugalmasságát. És van egy pszcihés része is, a vállalkozók tartanak attól, ha beengednek valakit a cégbe, akkor ők kiszorulnak onnan és nem irányíthatnak többé. Így nem látom a nagy áttörést a kockázati tőkében. Abszolút hiszek viszont a tőkében, mint eszközben, amellyel a vállalkozások hitelképessé, versenyképessé válhatnak.”

Szóba került a munkaerőhiány is. Krisán László úgy látja, hogy „jelenthet egyfajta segítséget a kismamák, a nyugdíjasok visszavezetése a munkaerőpiacra, erre is vannak programok. De egy dolog biztos: komoly munkaerőtartalék van az államigazgatásban, a háttérintézményekben, s a piac pillanatok alatt fel tud szívni bármekkora létszámot.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS