KiMAXolta az indulást a Széchenyi Kártya

2022. 10. 19., 17:42

Rendkívüli érdeklődés jellemzi a nyár végén indult új, a hazai kis- és középvállalatokat segítő hitel- és lízingprogramot. A Széchenyi Kártya Program MAX különböző termékeire 2022. október 18-ig több mint 13 ezer hitelkérelmet fogadtak be 575 milliárd forintot meghaladó értékben a Programban részt vevő hitelintézetek – számolt be Krisán László, a programot irányító KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

Abban nincs meglepetés, hogy a kis- és középvállalkozások elsősorban mindennapi finanszírozási gondjaikat igyekeznek megoldani az olcsó, évi 0,5–3,5 százalékos kamaton hozzáférhető kölcsönök segítségével - a befogadott hitelkérelmek 76 százaléka a likviditási típusú Széchenyi Kártya termékre vonatkozik. A legnépszerűbb a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX, amelyre az igénylések 56, az igényelt összeg 57 százaléka jutott. A KAVOSZ vezérigazgatója szerint kifejezetten fontos, hogy a vállalkozások közel negyede a jelenlegi gazdasági környezetben is fejlesztene, s ehhez beruházási hitelt igényelt, ezen belül pedig jelentősen nőtt az energiával kapcsolatos beruházások aránya.

Krisán László szerint a Széchenyi Kártya Programot a kezdetektől fogva erős vidéki jelenlét jellemzi. Nincs ez másképp a MAX esetében sem. A hiteligénylések több, mint kétharmadát, 68 százalékát vidéki vállalkozás adta be. Érdekesség, hogy az igénylések számában a budapesti cégeket kelet-magyarországi megyék, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vállalkozásai követik.

A befogadott igények harmadát kereskedelemmel és járműjavítással foglalkozó cégek jegyzik. Az építőipari vállalkozások részaránya 16,7, a feldolgozóipari cégeké 11,5 százalékos.

A Széchenyi Kártya Program MAX összes konstrukciója – a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX, a Széchenyi Lízing MAX, a Széchenyi Mikrohitel MAX és az Agrár Széchenyi Kártya Beruházási Hitel MAX – folyamatosan elérhető a vállalkozások számára.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.
2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS