K&H: jelentősen nőtt a személyi kölcsönök iránti igény

2024. 04. 05., 12:10

A K&H az év első két hónapjában 16 százalékkal több személyi kölcsönre kötött szerződést, a folyósítások összege 33 százalékkal nőtt éves összevetésben, a folyósított személyi kölcsönök átlagos összege pedig 1,5 millió forintra emelkedett. Mind az ügyfélpontokon, mind az online igényléseknél két számjegyű bővülés látható.

Felélénkült a fogyasztási hitelek, ezen belül a személyi kölcsönök piaca. A K&H szerint az utóbbiak iránti kereslet jelentősen nőtt az idei év első két hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. „Számítottunk arra, hogy nagyobb lesz az érdeklődés a személyi kölcsönök iránt az idei év elején: ez főként a javuló gazdasági környezetnek és a kamatok csökkenésének köszönhető” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője.

Az év első két hónapjában a K&H 16 százalékkal több személyikölcsön-szerződést kötött az igénylőkkel. Ennek eredményeként a hozzájuk kötődő folyósított összeg 33 százalékkal nőtt. Így a személyi kölcsönök átlagösszege jelentősen, 1,3 millióról 1,5 millió forintra, azaz 13 százalékkal nőtt. Az igénylések száma a darabszámot nézve 14, a volument tekintve 28 százalékkal nőtt a pénzintézetnél.

A K&H összefoglalója szerint mind az ügyfélpontokon, mind az online értékesítési csatornán jelentős volt a növekedés. A bankfiókokban megkötött személyi kölcsönök esetében a folyósított összeg 50 százalékkal, a szerződések száma 34 százalékkal emelkedett.

Ezzel párhuzamosan az online személyi kölcsönöknél a folyósítási összeg 24 százalékkal haladta meg a 2023 első két hónapjában feljegyzett értéket, darabszámban pedig 11 százalékos többletet könyvelhettek el ezek a konstrukciók.

A pénzintézet lakossági hitelállománya 2023-ban 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, míg az új folyósítások 33 százalékkal elmaradtak a 2022-es szinttől – számolt be Árva András, hozzátéve: felemás volt a múlt év, 2023 második félévében ugyanis 71 százalékos fellendülés volt tapasztalható a gyenge kereslet által különösen sújtott első félévhez képest.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS