K&H: az új lakáshitelek átlagos hitelösszege 13,9, az otthon-felújítási kölcsönöké 5,3 millió forint

2021. 05. 31., 18:22

Bár a teljes magyarországi lakáshitelpiacon az új szerződések összege 4,7 százalékkal csökkent az első negyedévben, a K&H-nál az új lakáshitel-szerződések volumene 33 százalékkal emelkedett. Az otthon-felújítási hitelre is nagy az igény, közel 1300 fő nyújtott be igénylést összesen 6,5 milliárd forint értékben ezeknél a konstrukcióknál az átlagos hitelösszeg meghaladja az 5 millió forintot.

Jelentősen növelte részesedését a lakáshitelpiacon a K&H az új szerződések összege alapján. A hivatalos jegybanki adatok szerint az év első három hónapjában éves összevetésben 4,7 százalékkal 232 milliárd forintra csökkent a lakáshitelekre kötött összeg, a K&H-nál 33 százalékkal 42 milliárd forintra növekedett. Ennek eredményeként a bank a teljes piac 18,1 százalékát fedi le, szemben az egy évvel korábbi 13 százalékkal. Az újonnan felvett lakáshitelek átlagos összege 13,9 millió forint, ez 18 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten, az átlagos futamidő pedig az érintett kölcsönöknél bő 17 év.

„A lakosság hitelfelvétellel kapcsolatos terveit nem húzta át a járványhelyzet, sőt az otthonfelújítási program is katalizátorként hatott rá. Az, hogy a K&H-nál a pandémia alatt is kiemelkedő növekedést tudtunk elérni a piacon az annak is köszönhető, hogy a lakáshitelezési folyamatainkat végtelenül leegyszerűsítettük, melynek jelentős részét otthonról is el lehet végezni" – mondta Árva András, a K&H lakossági marketing szegmensének vezetője.

A pénzintézet adataiból látható, hogy az K&H otthon-felújítási kölcsön hamar népszerű lett. A hitelkérelmek volumene már meghaladta a 4,1 milliárd forintot, a folyósítások összege pedig elérte az 1,25 milliárd forintot. Egy otthon-felújítási kölcsön esetében az átlagos hitelösszeg 5,3 millió forintot tett ki.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS