K&H: az új lakáshitelek átlagos hitelösszege 13,9, az otthon-felújítási kölcsönöké 5,3 millió forint

2021. 05. 31., 18:22

Bár a teljes magyarországi lakáshitelpiacon az új szerződések összege 4,7 százalékkal csökkent az első negyedévben, a K&H-nál az új lakáshitel-szerződések volumene 33 százalékkal emelkedett. Az otthon-felújítási hitelre is nagy az igény, közel 1300 fő nyújtott be igénylést összesen 6,5 milliárd forint értékben ezeknél a konstrukcióknál az átlagos hitelösszeg meghaladja az 5 millió forintot.

Jelentősen növelte részesedését a lakáshitelpiacon a K&H az új szerződések összege alapján. A hivatalos jegybanki adatok szerint az év első három hónapjában éves összevetésben 4,7 százalékkal 232 milliárd forintra csökkent a lakáshitelekre kötött összeg, a K&H-nál 33 százalékkal 42 milliárd forintra növekedett. Ennek eredményeként a bank a teljes piac 18,1 százalékát fedi le, szemben az egy évvel korábbi 13 százalékkal. Az újonnan felvett lakáshitelek átlagos összege 13,9 millió forint, ez 18 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten, az átlagos futamidő pedig az érintett kölcsönöknél bő 17 év.

„A lakosság hitelfelvétellel kapcsolatos terveit nem húzta át a járványhelyzet, sőt az otthonfelújítási program is katalizátorként hatott rá. Az, hogy a K&H-nál a pandémia alatt is kiemelkedő növekedést tudtunk elérni a piacon az annak is köszönhető, hogy a lakáshitelezési folyamatainkat végtelenül leegyszerűsítettük, melynek jelentős részét otthonról is el lehet végezni" – mondta Árva András, a K&H lakossági marketing szegmensének vezetője.

A pénzintézet adataiból látható, hogy az K&H otthon-felújítási kölcsön hamar népszerű lett. A hitelkérelmek volumene már meghaladta a 4,1 milliárd forintot, a folyósítások összege pedig elérte az 1,25 milliárd forintot. Egy otthon-felújítási kölcsön esetében az átlagos hitelösszeg 5,3 millió forintot tett ki.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS