A megkérdezettek közel fele tervez idén felújítást, a legtöbben pedig 1 és 3 millió forint közötti összeget költenének erre – derült ki a felújítási támogatás bejelentése után a K&H ügyfelei körében végzett felmérésből. A válaszadók 6 százaléka bár nem tervezte, de az új támogatásról olvasva valószínűleg mégis belevág valamilyen felújításba a közeljövőben. A pénzintézetnél a három százalékos jelzálog alapú hitel felvétele a konstrukció kezdetétől, vagyis február elsejétől vált elérhetővé.
Idén több új elemmel is bővült az állami lakástámogatási program, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) segítségével lakást vásárlók többek között visszaigényelhetik az 5 százalékos áfát és illetékmentesség is jár nekik. A gyermeket várók vagy nevelők pedig az ingatlanjuk felújításához is segítséget kaphatnak: visszaigényelhetik a felújítási költségek felét, maximum 3 millió forintot úgy, hogy a támogatás összegében az anyagköltség és a vállalkozói díj fele-fele arányban szerepelhet. A felújítási támogatás mellé februárban megérkezett a felújítási hitel is, amely egy maximum 6 millió forintos kedvezményes, legfeljebb 10 éves futamidejű, maximum 3 százalékos kamattal igénybe vehető jelzáloghitelt jelent.
A többség felújítana
A K&H, a felújítási támogatás megjelenése után megszondáztatta az ügyfeleket: a pénzintézet 2020. november 30. és december 10. között online kérdőíves, nem reprezentatív felmérést végzett az ügyfelei között az új támogatásról. Az eredmények alapján pedig kiderült, hogy a kérdőívet kitöltő több mint kétezer válaszadó 47 százaléka az otthonteremtési program segítségével tervez lakásfelújítást az idén, míg 7 százalék pedig az állami támogatások nélkül vágna bele a felújításba. A megkérdezettek negyede tervez ugyan felújítást, de még nem hallott az otthonteremtési programról. 2 százalék nem tervezett lakásfelújítást, de az otthonfelújítási program keretében elérhető támogatással tervezne, 29 százalék viszont nem tervezett lakásfelújítást, és ezen a program sem változtat.
A K&H várakozásai szerint a lakásfelújítást hitelből megvalósítani tervező ügyfelek többsége, négyötöde venne részt az otthonfelújítási programban is. „A kérdőíves kutatás még a felújítási hitel megjelenése előtt történt, de már így is jól látszik, hogy jelentős az érdeklődés a felújítási támogatás iránt. A munkálatok elvégzéséhez pedig a legtöbben hitelt vennének igénybe. A kérdőíves felmérés arra is választ adott, hogy a program elsősorban azok számára érdekes, akik egyébként is terveztek felújítást. Mindössze a válaszadók 6 százaléka mondta azt, hogy a lehetőségről olvasva valószínűleg mégis belevág valamilyen felújításba” – mondta Árva András, a K&H Bank lakossági marketing szegmensének vezetője.
Kevesebb mint 6 millió menne a felújításra
Azok, akik terveznek valamilyen felújítási munkálatot idén az ingatlanjukon, erre a legnagyobb arányban – 31 százalékuk – 1-3 millió forintot szánnak. 22 százalék még kisebb összeggel, 500 ezer forint és 1 millió forinttal számol, míg 19 százaléknál 3 és 6 millió forint közötti összegre is rúghatnak a munkálatok. Minden harmadik felújításhoz hitelfelvétel is kapcsolódna: a kitöltők 25 százaléka finanszírozná a saját megtakarítása mellett így a munkálatokat, míg 8 százalék kizárólag hitelből tudná megoldani a felújítást. A saját megtakarításaikra és egyéb forrásokra egyébként a válaszolók 18 százaléka támaszkodna teljesen, azaz ők nem vennének igénybe hitelt. A felújítási támogatás utófinanszírozást jelent, azaz az érintettek az összeget később igényelhetik vissza. A felújítást hitelből tervezők 84 százaléka – még a felújítási kölcsön megjelenése előtt végzett felmérés során – azt mondta, hogy a visszatérített összeget vagy egy részét a felújításhoz kötődő hitel előtörlesztésére használnák fel.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.