Jövő héttől milliókkal csökkenhet a lakásvásárlásra felvehető hitelösszeg

2023. 06. 21., 11:21

Nehéz helyzetbe kerülhetnek a lakásvásárlók a jövő héttől életbe lépő, hitelezésre vonatkozó szabályozás változása miatt. Az MNB döntésének értelmében 2023. július 1-től szigorodnak a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM), azaz a jövedelem terhelhetőség számításának szabályai a hitelfelvétel során. Mit jelent ez a gyakorlatban, és valóban megnehezíti-e a saját ingatlanhoz jutást? A Credipass pénzügyi szakértői utánajártak, hogy mire érdemes odafigyelni a hitelfelvétel során.

Újabb szabályváltozás nehezítheti a saját ingatlanhoz jutást a hiteles lakásvásárlók körében, júliustól ugyanis szigorodnak a jövedelem terhelhetőségére vonatkozó előírások. „A jövedelemarányos törlesztési mutató, vagyis JTM lényegében a hitelfelvevők érdekeit szolgáló arányszám. Segítségével kikalkulálható, hogy az ügyfél fizetésének hány százaléka fordítható - túlzott eladósodás nélkül - hiteltörlesztésre” –mondta Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője.

Az MNB által elfogadott új szabályozás értelmében a magasabb terhelhetőséget biztosító havi nettó 500 ezer forintos jövedelmi határ 600 ezer forintra módosul, a változás tehát főként azokat érinti, akiknek a jövedelme 500 ezer forint felett van, de még nem éri el a 600 ezer forintot. Az érintett jövedelemsávba tartozók a rendelet értelmében júliustól kevesebb hitelt kaphatnak és számukra alacsonyabb összegű maximális törlesztőrészletet állapíthatnak meg a bankok.

A Credipass segítségével hitelt igénylők között végzett felmérés szerint az ügyfelek ötöde, nagyjából 20 százaléka tartozott az említett 500-600 ezer forint közötti jövedelmi kategóriába a 2022-es év és az idei első öt hónap adatai szerint, ez alapján tehát minden ötödik tranzakcióra nagyobb figyelmet kell majd fordítani július 1-től – például, aki maximalizálni szeretné a felvett hitel nagyságát, annak adott esetben nagyobb önerőre lehet szüksége. A fogyasztási hitelek és jelzáloghitelek esetében a nettó jövedelem törlesztőre fordítható arányát egyébként nem csak a jövedelem nagysága, de a hitel típusa és kamatperiódusának hossza is befolyásolja.

„A bankonként eltérő feltételek miatt érdemes már az ingatlanvásárlás tervezésénél, az első lépésektől pénzügyi szakértőt bevonni a folyamatba, hogy ne érhesse meglepetés az ügyfelet és minden lehetséges elemmel tisztában legyen, ami beszámítható a jövedelmébe”– hívta fel a figyelmet a vezető.

A munkahelyi bónuszok kérdése például kulcsfontosságú: jövedelembe történő beszámításuk ugyanis befolyásolja a megállapítható nettó jövedelem nagyságát, így tehát a felvehető hitel összegére is hatással van. A Credipass szakértőinek információi szerint jelenleg 8 nagy bankból eddig 4 számolt a bónusszal, tehát ha ennek elfogadhatóságában is várható változás – és a tervek szerint egységesítik a szabályt, miszerint a bónusz, prémium, jutalom nem vehető majd figyelembe terhelhető jövedelemként július 1-től –, akkor az az ügyletek akár 50 százalékát is érintheti.

Fontos megjegyezni azt is, hogy eddig sem minden bank használta ki a maximális JTM korlátokat. Van olyan óvatosabb pénzintézet, amelyik 600 ezer forint nettó jövedelem felett is 60 százalék helyett csupán az összeg felét engedi terhelni, ezen összeg alatt pedig mindössze 40 százalék-ot engedélyez.

A JTM számításában bevezetésre váró változás súlya egy 500 ezer forintos nettó jövedelemmel rendelkező ügyfél példájával érzékeltethető a leginkább, hiszen az új szabályozás életbelépését követően az ügyfél által felvehető hitelösszeg 5,5 millió forinttal lesz kevesebb a jelenleginél. Az említett jövedelemmel tehát 2023. június 30-ig egy 20 éves futamidejű, 9 százalékos kamatú, 33,5 millió forint értékű lakáshitelt 300 ezer forintos havi törlesztőrészlettel is fel tud venni az ügyfél.

2023. július 1-től az 50 százalékos JTM szabály miatt azonban az 500 ezer forintos jövedelem már csak maximum 250 ezer forintos havi törlesztőrészlettel terhelhető. Tehát csökken a felvehető hitelösszeg, 33,5 millió forintról 28 millió forintra módosul.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS