Ilyen is van Budapesten: másfélmillió forintos havi lakáshitel-törlesztőrészlet

2024. 08. 07., 12:10

A Credipass, a Duna House pénzügyi és hitelközvetítője saját ügyfélköréből összegyűjtötte az elmúlt 5 hónap legérdekesebb és legszélsőségesebb hitelpiaci adatait. Mekkora értékű volt a legdrágább, részben hitelből vásárolt ingatlan? Mennyi volt a legalacsonyabb kamat ebben az időszakban?

Az elmúlt 5 hónapban több mint 2000 lakáshitel-igénylő ügyfélnek segített a Credipass, a Duna House pénzügyi és hitelközvetítője. Az ügyletek között jócskán akadtak szélsőségek is, amelyekből egy csokorra valót összegyűjtöttek a vállalat pénzügyi szakértői.

A cég legújabb elemzésében a fővárosi, a keleti és a nyugati országrészben létrejött ügyletek adatait vette sorra hitelösszeg, futamidő, kamat, és ingatlanérték szempontjából. A vidéki területeken a legalacsonyabb törlesztőrészlet 16 ezer forint volt, míg Budapesten ez az összeg 11 ezer forint körül mozgott. A fővárosban a legmagasabb fizetendő törlesztőrészlet több mint havi 1,5 millió forint, vidéken a legtöbbet fizető tulajdonos 667 ezer forintot törleszt havonta.

Az igényelt lakossági jelzáloghitelek összegeit nézve, a budapesti régióban a legmagasabb 170 millió forint volt, míg a nyugat-magyarországi régióban ez a hitelösszeg több mint 82 millió forintra, keleten pedig 68 millió forintra rúgott. A legalacsonyabb kamat országosan 2,89 százalék volt, amely természetesen a CSOK Plusz kamattámogatott hitellehetőséget jelentette. Ingatlanérték tekintetében a nyugat-magyarországi régióban található a legmagasabb értékű otthon, amely 850 millió forintos vételárral találhatott új tulajdonosára, míg Kelet-Magyarországon 405 millió forint, Budapesten pedig 305 millió forintba került a legmagasabb árú ingatlan az elmúlt félévben, amelyre a Credipass szakértőin keresztül vettek fel hitelt. A legnagyobb értékű ügylet teljes Magyarországot tekintve ebben az időszakban az említett, 170 millió forintos hiteligénylés volt.

„Mindennapi sikertörténeteink között számos zökkenőmentes lakáshitel-igénylést, vagy akár napon belül folyósított személyi kölcsönt tartunk számon, de rendkívül sok olyan esetről is beszámolhatunk, ahol kollégáink világítottak rá, hogy a pár vagy család jogosult lehet olyan állami támogatási összegekre, amelyekkel milliókat nyerhetnek, spórolhatnak jövőbeli otthonuk vásárlása során” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS