Hogyan lehet megmenteni a lakáshiteleket? – Európai példák, magyarországi lehetőségek

2020. 03. 17., 16:30

A munkahelyek elvesztése vagy a csökkenő jövedelmek miatt a koronavírus okozta válság érinteni fogja a lakáshitellel rendelkezők havi törlesztési képességét. A Bankmonitor.hu azt mutatjuk be, hogy milyen gyakorlat körvonalazódik Európában, és mi a magyar lakáshitel felvevők számára javasolható racionális magatartás.

Átmeneti

Talán ez a legfontosabb szó ma. A jelenlegi válsághelyzet jelentősen eltér természetét illetően a 2008-as válságtól. Mai ismereteink szerint pár hónapra állhat le a gazdasági élet, ami súlyos következményekkel járhat az emberek keresőképességére, de ezt követően a vállalatok működése normalizálódhat, így a jövedelem szerző képesség, ezzel párhuzamosan a havi hiteltörlesztési képesség is helyreállhat. Nagy valószínűséggel tehát rövid időszakra szükséges egészen extrém lépésekkel megsegíteni a hitelfelvevőket.

Az olasz példa: szünetel a hiteltörlesztés

Március 10-én jelentette be az olasz gazdasági miniszterhelyettes, hogy fel fogják függeszteni a karanténnal érintett területeken (azóta ez már az egész ország területe) a lakáshitel szerződésekből adódó havi törlesztési kötelezettséget. Az intézkedés részletei egyelőre kidolgozás alatt állnak, így nem tudható jelenleg az sem, hogy milyen időszakra terjed ki az úgynevezett fizetési moratórium.

Az angol példa: egy bank élre áll

A Royal Bank of Scotland Angliában közölte, hogy nem kormányzati nyomásra, hanem saját hatáskörű döntés alapján a fizetési nehézségekkel küzdő adósok számára 3 hónapos moratóriumot ajánl. Az adósok maguk dönthetnek arról, hogy élni kívánnak-e ezen lehetőséggel.

A Standard&Poor szerint

A világ egyik legnagyobb hitelminősítője szerint feltehetően több ország is követni fogja az olasz példát és lehetőséget biztosítanak a fizetési nehézséggel küzdők számára a törlesztés átmeneti felfüggesztésére. Hangsúlyozni szükséges, hogy itt nem beszélhetünk másról, mint elemzői következtetésről, nem veheti senki készpénznek, hogy ez be is fog következni.

Magyarország: a vállalkozóknak már kilátásban a fizetési moratórium

Hétfőn a Magyar Nemzeti Bank felszólította a bankokat, hogy a „rendkívüli helyzetre való tekintettel alkalmazzanak a vállalatok esetén törlesztési moratóriumot”. Az intézkedés célja a csődhelyzetek elkerülése és ezáltal a munkahelyek védelme. Ezen a ponton is fontos hangsúlyozni, hogy a mai napon a fizetési moratórium bevezetésének részletei egyáltalán nem ismertek.

Mit tehet a fizetési nehézséggel küzdő magyar lakáshiteles?

Téves következtetés lenne abból kiindulni, hogy ha a vállalatok és vállalkozók számára nem szükséges fizetni a hitelek aktuális törlesztőrészletét, akkor a magánszemély lakáshitel felvevők számára is ez 100 százalékos biztonsággal be fog következni. Nem zárhatjuk ki, de amíg ez nem tény, addig elengedhetetlen a fizetési kötelezettségek teljesítésére történő törekvés az adósok részéről.

A magyar banki gyakorlat korábban is alkalmazta a fizetési átütemezés gyakorlatát. Így, ha egy adós bajba kerül ma az a legjobb megközelítés, hogy felveszi a kapcsolatot a bankjával és egyeztetett keretek között létrejön egy új megállapodás.

A legrosszabb magatartás az, ha fizetési nehézség esetén elbújunk a bank elől, egyszerűen nem teljesítjük a törlesztési kötelezettséget. A korábbi válság egyértelmű tapasztalata, hogy a nem fizetők listájára, a negatív KHR-re történő felkerülés drámaian rontja a hitelfelvevő jövőbeli lehetőségeit. Olyannyira, hogy paradox módon sok olyan lehetőségtől is elestek a negatív KHR-esek, melyek érdemben segíteni tudták volna a fizetési képességük helyreállítását.

Hogyan működ(het) egy fizetési moratórium?

  • A moratórium nem jelent mást, mint a fizetési kötelezettség felfüggesztését, azaz semmi esetre sem következik belőle a hitel teljes, vagy részleges elengedése.
  • Alapesetben a fizetési moratórium idejével a hitel futamideje meghosszabbodik.
  • A fizetési moratórium alatt a hitel – jellemzően – nem kamatmentes, azaz a kamatokkal növekszik a nyilvántartott tartozás.
  • Az adósság növekedéséből egyenesen következik, hogy a fizetési moratórium lejártával magasabb lesz a hitel havi törlesztése. (Ezen növekmény azonban nem drámai mértékű, lásd az alábbi példát.)

Példa a fizetési moratórium működésére

Ha egy család 4 évvel ezelőtt 20 millió  forint lakáshitelt vett fel 5 százalékos kamatszint mellett (az egyszerűség kedvéért fix kamattal számolunk), akkor a Bankmonitor lakáshitel kalkulátor 131 991  forint havi törlesztőrészletet fizet. Ma a nyilvántartott tartozása 17 420 412 forint. Amennyiben most 4 hónap fizetési moratóriumot kap a család, akkor ezen 4 hónap alatt nem fizet törlesztést, így a kamatok 292 160  forinttal megnövelik a teljes tartozást a 4. hónap végére. Ha ezen a ponton újraindul a törlesztés (és 4 hónappal megnő az eredeti futamidő), akkor a család havi fizetési kötelezettsége 131 991 forinttól 134 205 forintra emelkedik. Ez 1,7 százalékos növekedést jelent a havi kiadásokban (annak fejében, hogy a fizetési moratórium 4 hónapja alatt 527 965  forintnyi havi törlesztést nem fizettek meg). Jól látható tehát, hogy ez egy abszolút élhető megoldás lehet…

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS