Hitelmoratórium: aki nem nyilatkozik, augusztustól fizethet

Hitelmoratórium: aki nem nyilatkozik, augusztustól fizethet
2022. 07. 29., 10:27

Egy munkanapjuk és egy hétvégéjük maradt a törlesztési moratóriumban lévőknek a bennmaradási nyilatkozatra. Aki ezt bármilyen okból lekési, automatikusan kikerül a december 31-ig meghosszabbított moratóriumból, és augusztustól újra fizetnie kell a kölcsönét – írja a Bank360.hu.

Júniusban a kamatstopot és a hitelek törlesztési moratóriumát is meghosszabbította a kormány 2022. december 31-ig. A változó kamatozású jelzáloghiteleseknek nem kell tenni semmit azért, hogy ezzel továbbra is éljenek. Az esetükben ez valójában csak egy dátummódosítás volt. A törlesztési moratóriumnál azonban más a helyzet. A kormány ugyanis a június végi határidőt automatikusan július 31-ig tolta ki. Ennek igénybevételéhez a semmit sem kellett tenni azoknak az adósoknak, akik június 17-én a moratóriumban voltak.

Augusztus 1-étől azonban csak azok maradhatnak a moratóriumban december 31-ig, akik erről július 31-ig nyilatkoznak a hitelezőjüknél. A határidő jogvesztő, tehát aki ezt nem teszi meg, automatikusan elesik a lehetőségtől, később nem pótolhatja a nyilatkozatot, és augusztustól már újra fizetnie kell a törlesztőrészleteit - figyelmeztet a Bank360.hu.

Az érintetteknek ebből fakadóan egy munkanapjuk és egy hétvégéjük maradt arra, hogy nyilatkozzanak a hitelezőjüknek. Ezt személyesen vagy online is megtehetik. Aki személyesen akarja, annak már csak egy napja van hátra, hogy bemenjen a bankjába és nyilatkozzon. Ha azonban valaki ezt az interneten keresztül akarja megtenni, akkor még a hétvégén is módja van rá a bankok honlapján, internetes vagy mobilbankjain keresztül. Utóbbiaknál természetesen csak akkor, ha regisztráltak és jogosultak ezek használatára.

Ha valaki az interneten keresztül akar nyilatkozni, akkor mindenképpen érdemes előzetesen megnézni, hogy a bankjánál ez konkrétan hogyan lehetséges. Ebben ugyanis eltérő a pénzintézetek gyakorlata. Van, ahol ez a honlapon is megtehető, máshol viszont csak az internet- vagy mobilbankon keresztül.

A moratórium augusztus 1-től december 31-ig történő meghosszabbítását csak az kérheti, aki a rendelet hatályba lépésének napján, azaz június 17-én a moratóriumban volt. Újonnan tehát már nem lehet bekerülni a törlesztési moratóriumba, akkor sem, ha valaki egyébként a korábbi feltételek szerint jogosult lenne rá. Kilépni viszont bárki bármikor kiléphet, és folytathatja a személyi kölcsönének, lakáshitelének, folyószámla- vagy hitelkártya kölcsönének törlesztését.

A kilépésről vagy bennmaradásról annak tudatában érdemes döntenie az ügyfeleknek, hogy az MNB számításai szerint az év végéig a törlesztési moratóriumban maradó tipikus lakáshitelesek további közel 300 ezer forint, a személyi hitelesek pedig közel 200 ezer forint többletfizetési kötelezettségre számíthatnak. Ettől ugyan a moratórium után sem növekedhet a törlesztőrészletük, de ezt a többletköltséget meghosszabbított futamidőben kell kifizetniük. Akinek tehát erre az élethelyzetéből fakadóan már reális lehetősége van, jobban jár, ha inkább újra elkezdi a törlesztést. Az MNB adatai szerint 2022. áprilisában 82 ezer magánszemélynek és kétezer vállalkozásnak volt moratóriumos hitele.

Mindegyik bank részeletes tájékoztatást ad a honlapján a moratóriumról és a nyilatkozatról, de azért ez nem mindegyikük teszi a kirakatába, ezért a Bank360.hu összeszedte a nagyobb pénzintézetek moratóriumos tájékoztató oldalait.

Fotó: Marco Verch

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS