Gránit Bank: Zöld Otthon Lakáshitel 1,99 százalékos kamattal

2021. 10. 05., 15:15

Október 4-től elérhető a NHP Zöld Otthon Lakáshitel a Gránit Banknál. A hitelt bármely ingatlannal kapcsolatos finanszírozási célra igényelni lehet, azaz vásárlásra, építésre, illetve telekvásárlásra egyaránt nyújtja a Bank, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott kamatmaximumnál jóval kedvezőbb kondíciókkal: a futamidő végéig fix 1,99 százalékos kamattal, folyósítási díj nélkül. A rendkívüli érdeklődés és vonzó kondíciók alapján a NHP Zöld Otthon Lakáshitelből jelentős összegű kihelyezésre számít a bank.

A NAV tájékoztatásai mindig egy adott problématípushoz kapcsolódnak és ennek megfelelően az adózók más-más körét érintik.

A cél a sikertelen vagy figyelmeztetést kiváltó adatszolgáltatások számának csökkentése, a rendelkezésre álló számlaadatok teljességének és pontosságának javítása, ezáltal az adózói ügyviteli folyamatok hatékonyságának növelése.

Az adózók megkeresése előtt a NAV külön, elektronikus tárhelyre küldött levélben tájékoztatja azokat a szoftverfejlesztőket, akiknek adószáma a 2021. augusztusi sikertelen adatszolgáltatási kísérletekben a fejlesztő adószámaként (softwareDevTaxNumber elem megjelenik. (Bővebb információt tartalmaz az Online Számla 3.0 rendszer interfész specifikáció). Érdemes a szoftverfejlesztőnek a számlázóprogramokban ezt az adatot felülvizsgálnia, hogy a jövőben egy-egy program speciális hibájával az adózó helyett a fejlesztő is megkereshető legyen.

A programok működésének áttekintéséhez hasznos segítséget nyújt a szoftverek kialakításához összeállított NAV-ajánlás.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS