Idén júliusig már 53 milliárd forint hitelt vettek fel a magyar állampolgárok ingatlan építésére vagy bővítésére a jegybank adatai alapján. A Duna House Pénzügyek megvizsgálta, hogy a lakásépítéseknél a következő évben életbe lépő energiahatékonysági szigorítások milyen változásokat hoznak a hitelfelvétel során. Hosszabb folyamatra érdemes számolni, amelyhez sokszor elengedhetetlen lesz a szakértői segítség. A dráguló építési költségek miatt magasabb hitelösszegekkel kalkulál jövőre a pénzügyi közvetítő.
2021. január 1-je után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely legalább „közel nulla energiaigényű", azaz energiahatékonysága eléri a költséghatékonyság szintjét, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, vagyis legalább BB energetikai osztályú besorolást kap. A szigorítások az építési hitelezés folyamatát is érintik, a bankok már most is szigorúbban bírálják el a hiteleket, amelyek így kellemetlen meglepetéseket is okozhatnak a hitelfelvevőknek. Mire készüljünk? Mire figyeljünk? A Duna House Pénzügyek tanácsai:
Az építési hitelkonstrukcióknál számtalan olyan tényező van, amely akár a döntési tényezőknél a hitel költségeinél is fontosabb szempont lehet az ügyfelek választásánál. Ilyen például, hogy az egyes bankok különböző befejezési határidőt adnak az építkezésre. Van, ahol szigorúan 1,5 év alatt kell befejeznünk az építkezést és megszerezni a használatbavételi engedélyt, míg akad olyan pénzintézet, aki erre kétszer ennyi időt ad és 3 évig finanszírozható az építés folyamata. A szigorítási előírásokat azonban már mindenhol egységesen kezelik, azaz hiába lesz készen idén a házunk, amennyiben most szeretnénk hitelt felvenni rá, már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell a terveknek megfelelnie, hiszen a bank csak így biztosíthatja magát, hogy egy esetleges elhúzódó építkezés után jövőre is befejezhető legyen az épület, ami a pénzintézetnek a biztosítékot jelenti a hitelügyletben.
Építkezéseknél különösen fontos a pontos pénzügyi tervezés, hiszen az önerő, a piaci hitel és kormányzati támogatások hármasából eltérő feltételekkel és aránnyal lehet finanszírozni a telekvásárlás és az építkezés folyamatát. Van olyan bank, amely minimum 20 százalékos készültségi fok után ad csak hitelt, de van, aki már az építkezés elejét is szívesen megtámogatja. A kormányzati támogatásoknál egyértelmű a szabály, miszerint ezekből a támogatásokból csak a hátralévő munkálatokat lehet finanszírozni, valamint 0 százalékos készültségi fokról támogatásból nem lehet építkezést elkezdeni.
„Az építési és bővítési hitelek a teljes lakáscélú hitelpiac 10%-át teszik ki, amelynek arányában jövőre sem várunk változást, azonban az egyéni hitelösszegek emelkedhetnek, hiszen várhatóan a szigorúbb szabályozás miatt megnövekedett építési pluszköltségeket a tulajdonosok egy része már csak hitelből tudja majd finanszírozni” – hívta fel a figyelmet Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője. „A hitelek e speciális formájánál hatványozottabban felértékelődik a pénzügyi szakértők szerepe, hiszen nagyon sok részletszabálynak kell megfelelni, ami megnövekedett hitelfelvételi idővel és bonyolultabb ügyintézéssel járhat. Tipikusan ezeket a nehézségeket lehet könnyedén áthidalni pénzügyi szakértő bevonásával, amely egy építkezési folyamat során nagyon nagy segítséget jelent ügyfeleinknek.”
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.