Előrukkoltak a bankok a CSOK Plusz ajánlataikkal

2024. 01. 04., 13:20

Akár 3 százalék alatti kamattal is igénybe lehet venni a január 1-jétől elérhető CSOK Plusz hitelt, amelyet a korábbi csok utódjaként vezetett be a kormány. A kamattámogatott kölcsön a legtöbb banknál már elérhető – olvasható a Bank360.hu elemzésében.

Januártól lehet beadni a bankokhoz a CSOK Plusz hiteligényléseket, amelyek akár 15, 30 vagy három gyermek vállalása esetén akár 50 millió forintot is jelenthetnek a lakást vásárló vagy építkező családok számára. A kamat legfeljebb 3 százalék lehet, de a bankok ennél akár lejjebb is mehetnek, erre már látni példát az induláskor, és a hitel teljes költségét mutató THM-ekben is versengenek egymással a pénzintézetek. A Bank360.hu összegyűjtötte, milyen feltételekkel adnak CSOK Pluszt a hitelintézetek.

A Gránit Bank kedvezőbb kamatot kínál, mint a törvény adta maximum, 2,89 százalékon hirdette meg a CSOK Pluszt. A teljes hiteldíj mutató (THM) sem éri el a 3 százalékot, hajszállal alatta marad 2,98 százalékra jön ki a kölcsönre vonatkozó teljes költség. A bank elengedi több járulékos költség díját is. Nem kell fizetni az értékbecsléséért, a folyósításért, a térképmásolat és a tulajdoni lap lekérésének a díját is a pénzintézet állja. A közjegyzői díjból visszatérítenek 27 500 forintot a sikeres igénylés után. A minimálisan igényelhető hitelösszeg a vállalt gyermekek számától függetlenül 1 millió forint.

Van egy másik bank is, amelyik 3 százalék alatti kamatot határozott meg, az MBH Bankszintén 2,89 százalékos kamattal nyújtja januártól a CSOK Plusz hitelt. A THM itt 3,03-3,07 százalék. A legkisebb felvehető hitelösszeg 2 millió forint, a folyósításért pedig a hitelösszeg 0,75 százalékát számolja fel a bank, de legfeljebb 300 ezer forintot.

Az OTP Bank 3 százalékos kamat mellett kínálja a CSOK Pluszt, a THM 3,2-3,3 százalék.A minimum felvehető kölcsönösszeg 500 000 forint, az igényléshez pedig legalább havi nettó 154 000 forintos jövedelmet kell igazolni.

A K&H Banknálszintén 3 százalék a CSOK Plusz hitel kamata, a legkisebb felvehető hitelösszeg 2 millió forint. A bank a hitel folyósítása után bizonyos számlahasználati feltételek mellett visszatéríti a közjegyzői okirat díját, valamint elengedi a szerződéskötés díját is. Az értékbecslés díját minden sikeresen igénylőnek visszatéríti, emellett a tulajdoni lap és szükség esetén a térképmásolat díját is.

A CIB Bankis 3 százalékos kamattal kínálja a kölcsönt, a THM ingatlanvásárlásnál 3,09, szakaszos folyósítás esetén pedig 3,14 százalék. Sikeres jóváírás esetén 40 000 forint jóváírásra tehetnek szert az igénylők, emellett legfeljebb 150 000 forint előtörlesztési kedvezményt is kínál a bank.

Az Erste Banknál is elérhető már a CSOK Plusz kölcsön, a legkisebb felvehető hitelösszeg 4 millió forint, a futamidő 10-25 év között választható. A kamat 3 százalék, a kölcsön pedig igénybe vehető a rendeletben szereplő összes ingatlancélra, vagyis új és használt lakás vásárlására, új lakás építésére és a meglévő ingatlan bővítésére is.

A CSOK Plusz alapfeltétele, hogy az igénylők csak olyan fiatal házaspárok lehetnek, akik még terveznek gyermeket vállalni. Emellett az egyik félnek legalább két éves társadalombiztosítási jogviszonyt kell igazolnia, ezen belül az utolsó hat hónapban munkavállalóként vagy vállalkozóként kell dolgoznia a sikeres igényléshez. Az igénylőknek nyilatkozniuk kell arról is, hogy büntetlen előéletűek és hogy nincs 5000 forintot meghaladó köztartozásuk.

Ha ezeknek az alapfeltételeknek megfelelnek, a kölcsön felvételéhez még hitelképesnek is kell lenniük: nem szerepelhetnek a negatív adóslistán sem aktív, sem passzív tartozással, valamint eleget kell tenniük a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó szabályoknak is, amelyek meghatározzák, hogy az adósok jövedelmének mekkora része lehet maximum a havi törlesztési teher – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS