EBRD: erősödik az állam gazdasági szerepének támogatottsága

2020. 11. 10., 13:00

Érzékelhetően erősödik az állam gazdasági szerepvállalásának támogatottsága a feltörekvő európai térségben, és a jelenséget erősíti a koronavírus-válság is – olvasható az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden ismertetett éves helyzetértékelésében.

A közép- és kelet-európai országok gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott londoni pénzintézet a Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2020-2021) című 128 oldalas elemzésében kimutatja, hogy az egykori szocialista tábor gazdaságaiban az állami szektorban dolgozók aránya a teljes foglalkoztatott állományon belül 45 százalékról 24 százalékra csökkent az 1990-es évek közepe óta, de még mindig 7 százalékponttal magasabb, mint más, hasonló karakterisztikájú gazdaságokban.

Az EBRD tanulmánya szerint a kelet-európai szocialista rendszerek megszűnése és a Szovjetunió ezt követő összeomlása végleg igazolni látszott azt a tételt, hogy csökkenteni kell az állam szerepvállalását a gazdaságban.

Azóta azonban három ezzel ellentétes hatású tényező nyomán felerősödtek az állam fokozott gazdasági szerepét szorgalmazó hangok.

Az első a 2008-2009-es globális pénzügyi válság és az ezt követő recesszió volt, amelynek nyomán világossá vált, hogy a piacok, ha magukra hagyják őket, nem mindig állnak elő társadalmilag optimális megoldásokkal.

A második tényező a klímaválság, amely egyértelművé tette, nemzeti és nemzetközi szinten is szükséges a kormányzati közbelépés a koordinációs kudarcok elkerülése, a zöld innováció ösztönzése és a piaci melléfogások következményeinek kezelése végett.

A nagyobb állami beavatkozás mellett szóló harmadik tényező a mélyülő gazdasági egyenlőtlenség, valamint az, hogy a gazdasági kockázatok egyre inkább éppen azokra hárulnak, akik a legkevésbé képesek e kockázatok elviselésére – áll az EBRD keddi jelentésében.

A bank közölte: az idei Transition Report összeállításához elvégzett felmérése azt mutatja, hogy azokban az egykori szocialista országokban, amelyekben az EBRD befektetéseket hajt végre, a lakosság 45 százaléka pártolja az állami tulajdonlás kiterjesztését az üzleti szektorban és az iparban.

A koronavírus-járvány okozta válság még gyorsítja is ezt a folyamatot, és ez is jelzi, hogy a polgárok mindinkább elvárják az államtól azoknak az egészségügyi és gazdasági kockázatoknak a kordában tartását, amelyekkel jelenleg az egyének szembesülne.

A jelentés kimutatja azt is, hogy az állami cégek rendszerint nagyobbak, mint a magáncégek: az EBRD működési térségében az állami tulajdonú vállalkozásoknak több mint az egyharmada száznál több, a magánszektorbeli cégek 45 százaléka tíz vagy ennél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat.

Az EBRD hangsúlyozza azt is, hogy az állami vállalatok automatikus stabilizátorként működhetnek, stabilabb foglalkoztatást biztosítva visszaesések idején, illetve hátrányos helyzetű térségekben.

Ezt jelzi, hogy az EBRD és a német Ifo intézet közös felmérése szerint az állami cégek alkalmazottainak javadalmazása kisebb valószínűséggel csökkent a koronavírus-válság kezdeti hónapjaiban.

Mindemellett az állami szektorbeli foglalkoztatottság rendszerint magasabb az olyan térségekben, amelyekben egyébként az átlagnál magasabb a munkanélküliségi ráta.

A jelentés szerint a 2000-es évek közepe óta növekedett az állami tulajdonú bankok fontossága is az EBRD-térségben. Ezek a bankok a magánszektorbeli pénzügyi intézmények komoly versenytársaivá váltak, mivel sokan közülük kevésbé szigorú hitelezési normákat érvényesítenek, alacsonyabb a nettó kamatmarzsuk és magasabb a nem teljesítő kinnlevőségekkel szembeni tűrésküszöbük.

Az állami tulajdonú bankok kockázatvállalási hajlandósága enyhítheti a gazdasági sokkok hatásait, ennek hátulütője azonban az, hogy az állami pénzügyi szektorból hiteleket felvevő cégek rendszerint kevésbé innovatívak és termelékenységük javulási üteme is gyengébb.

A EBRD szerint ez részben azt a tényt tükrözi, hogy az állami tulajdonú bankok fogékonyabbak lehetnek a hitelezési döntéseiket befolyásoló politikai beavatkozásra, és ez a gyakorlat finanszírozási forrásoktól foszthatja meg a termelékenyebb vállalatokat.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 02., 13:23
A Via Credit pályázati tanácsadó öt közvetlen brüsszeli pályázati lehetőségre hívja fel a vállalatok figyelmét. Van idő a felkészülésre: a beadásra kettő-négy hónap áll a vállalatok rendelkezésére.
2022. 08. 04., 09:17
Azt hiszem, kezdő munkavállalóként nincs fontosabb feladatunk, mint találni egy jó főnököt és tanulni tőle. Örülök, hogy nekem annak idején ez megadatott – mondta az Üzletemnek Jancsár Gergely, az SAP Közép-Kelet-Európai Régiójának fenntarthatósági vezetője.
2022-08-06 15:19:53
Az Agrárminisztérium kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS