Duna House: idén már 19 százalékkal több jelzáloghitelt használtak fel a lakáspiacon

2020. 03. 03., 13:45

Idén már 147,5 milliárd forint jelzáloghitelt használtak fel a lakáspiacon a Duna House adatai alapján. Ez 19 százalékos emelkedés a tavalyi első két hónaphoz képest.

A Duna House tájékoztatása szerint ez az otthonteremtési szándékú ingatlanvásárlások növekedését jelzi, és ez a folyamat a várakozások szerint az egész évre jellemző lesz.

Fülöp Krisztián, a cég hitelcentrumának vezetője elmondta: a folyósított jelzáloghiteleknél éves szinten 5-10 százalékos növekedést várnak, ami elsősorban a hitellel vásárlók számának növekedéséből adódhat. Úgy vélte, a jelzáloghitelezésben még jelentős potenciál van, amit a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően is egyre tudatosabban és biztonságosabban tudnak kihasználni a lakásvásárlók.

Tavaly az utolsó negyedévében Budapesten a felvett átlagos hitelösszeg 16,7 millió forint volt, ami 1,5 millió forinttal volt magasabb a 2019. év eleji összegnél. Az adatok alapján országosan nem volt érezhető ilyen mértékű növekedés, a keleti országrészben átlagosan 10 millió forintot vettek fel a lakásvásárlók, míg nyugaton ez az összeg kicsivel 11 millió forint felett volt az elmúlt év minden negyedévében.

A fővárosban a legmagasabb a 20 millió forint feletti hitelek részaránya, itt a hitelfelvevők 28 százaléka legalább ekkora összegű pénzügyi segítséget vett igénybe lakásvásárláshoz.

A jelzáloghitelt igénylők legnagyobb arányban 20 éves futamidővel kalkulálnak. Vidéken ez több mint 50 százalék, Budapesten csak 39 százalék, igaz a főváros esetében több a 25 és a 30 éves futamidő is: 25 évre a hitelfelvevők 23 százaléka, 30 évre 10 százaléka kötelezi el magát a fővárosban.

Tavaly a jegybank adatai szerint 909,87 milliárd forint lakáscélú hitelt vettek fel az országban, ami 7 százalékos növekedés 2018-hoz képest.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS