Brutálisan megnőhet az államnak visszafizetendő összeg, ha menet közben bukjuk a CSOK-ot

2021. 03. 15., 12:00

A lakosságnak szóló állami támogatások egy részével valamilyen lakáscél valósítható meg. A támogatásoknak azonban speciális feltételei is vannak, ráadásul ezeket több esetben nemcsak az igényléskor, hanem utána még évekig teljesíteni kell. A Bank360 elemzői összegyűjtötték, milyen következményekkel jár, ha valamilyen körülmény miatt vissza kell fizetni a különböző állami támogatásokat.

„A lakáscélú állami támogatások többségénél nemcsak az igénylés során kell megfelelni a feltételeknek, hanem évekkel később is” – hívta fel a figyelmet Vrazsovits Rita, a Bank360 elemzője.

Ennek megfelelően, ha időközben megváltoznak a terveink vagy az életkörülményeink – például elválunk vagy mégsem vállalunk gyermeket – előfordulhat, hogy vissza kell fizetnünk a korábban megkapott támogatást. Ez két úton valósulhat meg:

  • önkéntes visszafizetés,
  • visszafizetési kötelezettség.

A két mód között jelentős különbség van: az első esetben a támogatott személy önként kezdeményezi a korábban igénybe vett támogatás visszafizetését, a második esetben viszont a szerződés megszegése miatt kötelezik erre - utóbbi esetben a visszafizetéstől számított 5 évig nem lehet beadni újabb igénylést állami lakástámogatásra. Nézzük meg, melyik állami támogatásnál mire lehet számítani, ha valamilyen formában sor kerül a visszafizetésre.

Családi otthonteremtési kedvezmény (csok)

A csok és a falusi csok keretében több támogatás is igénybe vehető, a vissza nem térítendő támogatás mellett kamattámogatott kölcsönt is fel lehet venni - de az utóbbit önmagában nem. Ez alapján, ha visszafizetésre kerül a sor, az érintheti a támogatást vagy a támogatást és a kamattámogatást is egyszerre. Az alábbi élethelyzetekben fordulhat elő a csok visszafizetése:

  • gyermekvállalás részben vagy egyáltalán nem teljesítése,
  • válás - kivéve, ha az igénylő a gyermekkel a csokos ingatlanban marad,
  • ingatlan idő előtti elidegenítése,
  • ha a csok felvételekor vállalt munkálatok nem készülnek el időben,
  • egyéb feltételek nem teljesítése, erről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Akárcsak a támogatás mértéke, a visszafizetendő összeg is függhet a gyermekek számától: ha három gyermek után 10 millió forintot igényelt a támogatott, és ebből végül két gyermek született meg, akkor a két és a három gyermek után járó támogatás különbözetét, 7,4 millió forintot kell visszafizetnie, illetve bizonyos helyzetekben erre az összegre büntetőkamatot is számolhatnak fel.

Ha a felvett kölcsön miatt a kamattámogatást is vissza kell fizetni, annak az összegéről a folyósító bank nyújt tájékoztatást – de alapesetben is köteles minden évben elküldeni az igénybe vett kamattámogatás összegét.

Fontos figyelembe venni a 2021. januártól a csokhoz kapcsolt támogatásokat is, hiszen ha a támogatott személynek vissza kell fizetnie a támogatást, akkor az bizonyos élethelyzetekben az új támogatásokra is vonatkozhat, ami tovább növeli a visszafizetendő összeget.

Egy 70 millió forint értékű újépítésű ingatlannal számolva az 5 százalékos áfa összege 3,5 millió forint, a vagyonszerzési illeték összege pedig 2,8 millió forint, amit szerződésszegés esetén a visszafizetendő állami támogatáson felül kell visszafizetni.

Babaváró hitel

A babaváró hitel esetében a kamattámogatás visszafizetése merülhet fel. A kölcsönt minden igénylő kamatmentesen kezdi el törleszteni, ez azonban az első öt év után megváltozhat, ha a párnak nem született gyermeke ebben az időszakban. Ebben az esetben az első öt évben igénybe vett kamattámogatás összegét kell visszafizetni. A 2021. márciusában igénylőknek ez az összeg – egy 10 millió forintos hitel esetén – 1,75 millió forint lenne, ezt 2026-ban kellene egy összegben visszafizetniük.

Lakásfelújítási támogatás

A lakásfelújítási támogatás a csokhoz hasonlóan egy vissza nem térítendő támogatásból és a opcionálisan hozzá kapcsolható kamattámogatott jelzáloghitelből áll. Ennek megfelelően a visszafizetés is hasonlóképpen alakul, de jó hír, hogy a csokkal és a babaváró hitellel ellentétben, sokkal lazábbak a szabályok, csak akkor kell visszafizetni a támogatást, ha kiderül, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a támogatást. 

Abban az esetben a legfeljebb hárommillió forintos támogatást egy összegben kell visszafizetni – hacsak nem kérjük külön a részletekben történő fizetést –, illetve az addig igénybe vett kamattámogatást is vissza kell adni. A futamidő hátralévő részében pedig megemelt kamattal kell folytatni a törlesztést.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-17 18:10:00
Az építőanyagok és kivitelezői kapacitások elérhetősége, a kiaknázható támogatási források, a kedvezményes finanszírozási lehetőségek és a várható ártrendek alapján a piacon most van a legjobb pillanat az építkezésre, felújításra az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS