A lakosságnak szóló állami támogatások egy részével valamilyen lakáscél valósítható meg. A támogatásoknak azonban speciális feltételei is vannak, ráadásul ezeket több esetben nemcsak az igényléskor, hanem utána még évekig teljesíteni kell. A Bank360 elemzői összegyűjtötték, milyen következményekkel jár, ha valamilyen körülmény miatt vissza kell fizetni a különböző állami támogatásokat.
„A lakáscélú állami támogatások többségénél nemcsak az igénylés során kell megfelelni a feltételeknek, hanem évekkel később is” – hívta fel a figyelmet Vrazsovits Rita, a Bank360 elemzője.
Ennek megfelelően, ha időközben megváltoznak a terveink vagy az életkörülményeink – például elválunk vagy mégsem vállalunk gyermeket – előfordulhat, hogy vissza kell fizetnünk a korábban megkapott támogatást. Ez két úton valósulhat meg:
A két mód között jelentős különbség van: az első esetben a támogatott személy önként kezdeményezi a korábban igénybe vett támogatás visszafizetését, a második esetben viszont a szerződés megszegése miatt kötelezik erre - utóbbi esetben a visszafizetéstől számított 5 évig nem lehet beadni újabb igénylést állami lakástámogatásra. Nézzük meg, melyik állami támogatásnál mire lehet számítani, ha valamilyen formában sor kerül a visszafizetésre.
Családi otthonteremtési kedvezmény (csok)
A csok és a falusi csok keretében több támogatás is igénybe vehető, a vissza nem térítendő támogatás mellett kamattámogatott kölcsönt is fel lehet venni - de az utóbbit önmagában nem. Ez alapján, ha visszafizetésre kerül a sor, az érintheti a támogatást vagy a támogatást és a kamattámogatást is egyszerre. Az alábbi élethelyzetekben fordulhat elő a csok visszafizetése:
Akárcsak a támogatás mértéke, a visszafizetendő összeg is függhet a gyermekek számától: ha három gyermek után 10 millió forintot igényelt a támogatott, és ebből végül két gyermek született meg, akkor a két és a három gyermek után járó támogatás különbözetét, 7,4 millió forintot kell visszafizetnie, illetve bizonyos helyzetekben erre az összegre büntetőkamatot is számolhatnak fel.
Ha a felvett kölcsön miatt a kamattámogatást is vissza kell fizetni, annak az összegéről a folyósító bank nyújt tájékoztatást – de alapesetben is köteles minden évben elküldeni az igénybe vett kamattámogatás összegét.
Fontos figyelembe venni a 2021. januártól a csokhoz kapcsolt támogatásokat is, hiszen ha a támogatott személynek vissza kell fizetnie a támogatást, akkor az bizonyos élethelyzetekben az új támogatásokra is vonatkozhat, ami tovább növeli a visszafizetendő összeget.
Egy 70 millió forint értékű újépítésű ingatlannal számolva az 5 százalékos áfa összege 3,5 millió forint, a vagyonszerzési illeték összege pedig 2,8 millió forint, amit szerződésszegés esetén a visszafizetendő állami támogatáson felül kell visszafizetni.
Babaváró hitel
A babaváró hitel esetében a kamattámogatás visszafizetése merülhet fel. A kölcsönt minden igénylő kamatmentesen kezdi el törleszteni, ez azonban az első öt év után megváltozhat, ha a párnak nem született gyermeke ebben az időszakban. Ebben az esetben az első öt évben igénybe vett kamattámogatás összegét kell visszafizetni. A 2021. márciusában igénylőknek ez az összeg – egy 10 millió forintos hitel esetén – 1,75 millió forint lenne, ezt 2026-ban kellene egy összegben visszafizetniük.
Lakásfelújítási támogatás
A lakásfelújítási támogatás a csokhoz hasonlóan egy vissza nem térítendő támogatásból és a opcionálisan hozzá kapcsolható kamattámogatott jelzáloghitelből áll. Ennek megfelelően a visszafizetés is hasonlóképpen alakul, de jó hír, hogy a csokkal és a babaváró hitellel ellentétben, sokkal lazábbak a szabályok, csak akkor kell visszafizetni a támogatást, ha kiderül, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a támogatást.
Abban az esetben a legfeljebb hárommillió forintos támogatást egy összegben kell visszafizetni – hacsak nem kérjük külön a részletekben történő fizetést –, illetve az addig igénybe vett kamattámogatást is vissza kell adni. A futamidő hátralévő részében pedig megemelt kamattal kell folytatni a törlesztést.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.