A lakosságnak szóló állami támogatások egy részével valamilyen lakáscél valósítható meg. A támogatásoknak azonban speciális feltételei is vannak, ráadásul ezeket több esetben nemcsak az igényléskor, hanem utána még évekig teljesíteni kell. A Bank360 elemzői összegyűjtötték, milyen következményekkel jár, ha valamilyen körülmény miatt vissza kell fizetni a különböző állami támogatásokat.
„A lakáscélú állami támogatások többségénél nemcsak az igénylés során kell megfelelni a feltételeknek, hanem évekkel később is” – hívta fel a figyelmet Vrazsovits Rita, a Bank360 elemzője.
Ennek megfelelően, ha időközben megváltoznak a terveink vagy az életkörülményeink – például elválunk vagy mégsem vállalunk gyermeket – előfordulhat, hogy vissza kell fizetnünk a korábban megkapott támogatást. Ez két úton valósulhat meg:
A két mód között jelentős különbség van: az első esetben a támogatott személy önként kezdeményezi a korábban igénybe vett támogatás visszafizetését, a második esetben viszont a szerződés megszegése miatt kötelezik erre - utóbbi esetben a visszafizetéstől számított 5 évig nem lehet beadni újabb igénylést állami lakástámogatásra. Nézzük meg, melyik állami támogatásnál mire lehet számítani, ha valamilyen formában sor kerül a visszafizetésre.
Családi otthonteremtési kedvezmény (csok)
A csok és a falusi csok keretében több támogatás is igénybe vehető, a vissza nem térítendő támogatás mellett kamattámogatott kölcsönt is fel lehet venni - de az utóbbit önmagában nem. Ez alapján, ha visszafizetésre kerül a sor, az érintheti a támogatást vagy a támogatást és a kamattámogatást is egyszerre. Az alábbi élethelyzetekben fordulhat elő a csok visszafizetése:
Akárcsak a támogatás mértéke, a visszafizetendő összeg is függhet a gyermekek számától: ha három gyermek után 10 millió forintot igényelt a támogatott, és ebből végül két gyermek született meg, akkor a két és a három gyermek után járó támogatás különbözetét, 7,4 millió forintot kell visszafizetnie, illetve bizonyos helyzetekben erre az összegre büntetőkamatot is számolhatnak fel.
Ha a felvett kölcsön miatt a kamattámogatást is vissza kell fizetni, annak az összegéről a folyósító bank nyújt tájékoztatást – de alapesetben is köteles minden évben elküldeni az igénybe vett kamattámogatás összegét.
Fontos figyelembe venni a 2021. januártól a csokhoz kapcsolt támogatásokat is, hiszen ha a támogatott személynek vissza kell fizetnie a támogatást, akkor az bizonyos élethelyzetekben az új támogatásokra is vonatkozhat, ami tovább növeli a visszafizetendő összeget.
Egy 70 millió forint értékű újépítésű ingatlannal számolva az 5 százalékos áfa összege 3,5 millió forint, a vagyonszerzési illeték összege pedig 2,8 millió forint, amit szerződésszegés esetén a visszafizetendő állami támogatáson felül kell visszafizetni.
Babaváró hitel
A babaváró hitel esetében a kamattámogatás visszafizetése merülhet fel. A kölcsönt minden igénylő kamatmentesen kezdi el törleszteni, ez azonban az első öt év után megváltozhat, ha a párnak nem született gyermeke ebben az időszakban. Ebben az esetben az első öt évben igénybe vett kamattámogatás összegét kell visszafizetni. A 2021. márciusában igénylőknek ez az összeg – egy 10 millió forintos hitel esetén – 1,75 millió forint lenne, ezt 2026-ban kellene egy összegben visszafizetniük.
Lakásfelújítási támogatás
A lakásfelújítási támogatás a csokhoz hasonlóan egy vissza nem térítendő támogatásból és a opcionálisan hozzá kapcsolható kamattámogatott jelzáloghitelből áll. Ennek megfelelően a visszafizetés is hasonlóképpen alakul, de jó hír, hogy a csokkal és a babaváró hitellel ellentétben, sokkal lazábbak a szabályok, csak akkor kell visszafizetni a támogatást, ha kiderül, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a támogatást.
Abban az esetben a legfeljebb hárommillió forintos támogatást egy összegben kell visszafizetni – hacsak nem kérjük külön a részletekben történő fizetést –, illetve az addig igénybe vett kamattámogatást is vissza kell adni. A futamidő hátralévő részében pedig megemelt kamattal kell folytatni a törlesztést.
Maga a bor nem nosztalgiázik, hiszen semmi köze az idehaza anno vagy akár most literes kiszerelésben kapható asztali borokhoz.
Fontos, hogy az atomenergia semmilyen módon ne váljon áldozatává az ukrajnai háború miatt kialakult politikai válságnak és vitáknak, e nélkül ugyanis lehetetlen lenne az energiaellátási krízis megoldása – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.