Banki forrásból újabb 17 naperőművet építenek

2019. 01. 21., 16:15

15 éves projektfinanszírozási megállapodást kötött a K&H Bank és a holland székhelyű Photon Energy a cég magyarországi naperőmű-beruházásainak finanszírozására. A projektben 17, összesen 11,5 MWp teljesítményű naperőmű kezdi meg működését.

Az utóbbi két évben ugrásszerűen megnőtt az üzleti aktivitás a hazai napelem-beruházások piacán. Míg 2015-ben összesen 65 kötelező átvételi kérelmet (KÁT) bírált el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, addig 2016. december végéig több mint 2000 MWp összteljesítményű kérelem érkezett a hivatalhoz, aminek a piaci várakozások szerint a fele valósulhat meg. Viszonyításként, ha minden jóváhagyott kérelem megvalósításra kerülne, az összességében meghaladná a Paksi atomerőmű teljesítményét.

„A K&H fenntarthatósági stratégiájának kiemelt eleme a környezetvédelem, hiszen pénzügyi közvetítő szerepünkön túl felelősek vagyunk azért a természeti környezetért is, amelyben ügyfeleink, partnereink valamint munkatársaink is működnek. Így a K&H Bank jelenleg és a jövőben is aktív szerepet kíván betölteni a napelem-beruházások finanszírozásában. Ennek részeként a K&H Bank egy 15 éves projektfinanszírozási megállapodást kötött a 10 országban és két kontinensen jelenlévő, amszterdami székhelyű Photon Energy-vel a cég magyarországi 11,5 MWp összteljesítményű naperőmű-beruházásának finanszírozására” – tájékoztatott Országh Mihály, a K&H Specializált pénzügyi szolgáltatások igazgatóságának vezetője.

A projekt keretében 3 helyszínen, összesen 17 naperőmű jön létre és kezdi meg működését, Fertődön 0,5 MWp, Tiszakécskén 5,5 MWp, Almásfüzitőn pedig 5,5 MWp összteljesítménnyel. “A K&H Bankkal kötött projektfinanszírozási megállapodás meghatározó szerepet játszik magyarországi stratégiánk megvalósításában, amelynek eredményeként 2020-ig legalább 50 MWp összteljesítményű naperőművet helyezünk üzembe. A Bank által nyújtott finanszírozásnak köszönhetően most már a következő projektek megvalósítására fókuszálhatunk” – mondta Clemens Wohlmuth, a Photon Energy pénzügyi vezetője.

„Azt látjuk, hogy a jól előkészített projektekkel az elmúlt 2 évben megkeresték a beruházók a bankokat, így a következő 1-1,5 évben ezeknek a beruházásoknak a tömeges megvalósítása következik, ami már nemzetgazdasági szinten is hozzájárul a megújuló energia részarányának növekedéséhez” – hangsúlyozta Országh Mihály.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS