Az önkormányzatok partnere a helyi fejlesztésekben a Magyar Bankholding

Az önkormányzatok partnere a helyi fejlesztésekben a Magyar Bankholding
2023. 02. 13., 18:39

A mostani gazdasági helyzetben kulcsfontosságú az önkormányzatok és intézményeik számára a gazdaságos működés, az energetikai és zöld fejlesztések elindítása és az ehhez kapcsolódó pénzügyi források megszerzése. Ebben kíván a Magyar Bankholding Zrt. az önkormányzatok partnere lenni, amikor stratégiai együttműködési megállapodást köt a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével.

A megállapodás keretében a bankcsoport tagjai mind projektfejlesztési, mind működésfinanszírozási tapasztalataikat, szaktudásukat még koncentráltabban kívánják a megyei, illetve régiós − elsősorban fenntarthatósági és zöld − fejlesztési elképzelések szolgálatába állítani.

A megállapodás aláírásakor Puskás András, a Magyar Bankholding elnöki főtanácsadója elmondta: „A Magyar Bankholding jelenleg is meghatározó szereplője az önkormányzati pénzügyi piacnak, tagbankjainak ügyfélkörébe több mint 1200 számlavezetett önkormányzat és további 3100 önkormányzati intézmény, vállalat tartozik. Az önkormányzatok piacán elért szilárd pozíciónkat a jövőben tovább kívánjuk erősíteni a nagyobb önkormányzatok és a kapcsolódó intézményeik irányába történő nyitással."

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége képviseletében Pajna Zoltán elnök elmondta: „Közös célunk a megyei helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek minél hatékonyabb megvalósulása, és mindkét szervezet kívánatosnak tartja, hogy növekedjen a környezetileg fenntartható iparágak, ügyfelek részaránya a térségi fenntartható infrastruktúra- és gazdaságfejlesztés révén.”

A megállapodás értelmében a felek fokozottan keresik az együttműködési lehetőségeket az önkormányzati infrastruktúra fejlesztése, az önkormányzatok és kkv-k energetikai fejlesztése, a foglalkoztatási hatékonyságot eredményező gazdaságfejlesztés, valamint a kkv-k és az agrárium fenntartható technológiai fejlesztése területén.

A megállapodás keretében a Takarékbank és az MKB Bank széleskörű szolgáltatással segít összeállítani a helyi fejlesztési programokhoz, projektekhez szükséges fenntartható finanszírozási eszközöket. Ennek során komplex települési-/városfejlesztési tanácsadást, valamint ezirányú igény esetén zöld (fenntarthatósági) és digitális célokat szolgáló teljeskörű pályázati menedzsmentet kínál. Támogatást nyújt a célok megvalósítását leginkább elősegítő finanszírozási struktúra (hitel, tőke, kötvény, lízing, faktoring stb.) összeállításában is.

Közel 40 százalékos piaci részesedéssel a Magyar Bankholding jelenleg is meghatározó szereppel bír az önkormányzati pénzügyi piacon. Ügyfélkörébe több mint 1200 számlavezetett önkormányzat (köztük a legkisebb helyi önkormányzattól a megyei önkormányzatig bezárólag) és további 3100 önkormányzati intézmény, vállalat tartozik. Számukra a bankcsoport regionális pénzügyi és fejlesztési tanácsadással egybekötött finanszírozási-, valamint számlavezetési, betételhelyezési tevékenységet végez egyedi kiszolgálás keretében.

Az önkormányzatok piacán elért szilárd pozícióját a bankcsoport a jövőben tovább kívánja erősíteni a nagyobb költségvetéssel rendelkező önkormányzatok és a kapcsolódó intézményeik irányába történő nyitással.

A bankcsoport kiemelt figyelmet fordít az önkormányzati ügyfélkörre, így önálló divízió működik a bankcsoporton belül az önkormányzatok és intézményeik, valamint az egyházak még magasabb szintű, egyedi kiszolgálására. A Magyar Bankholding jövőbeni tervei között szerepel egy zöld, energetikai fejlesztést segítő önkormányzati hiteltermék kialakítása.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS