Az NHP fix az agrárium hitele

2019. 10. 18., 16:15

Az első félévben a K&H több mind 21 milliárd forint értékben kötött NHP fix hitel- és lízingszerződést. A legaktívabbak az agár- és élelmiszeripari cégek, a Bank teljes NHP fix hitelállományának 60 százalékát ez az ágazat vette igénybe, a szerződések átlagos hitelösszege pedig 80 százalékkal meghaladja a piaci átlagot.

„Az év elején indult Növekedési Hitel Fix (NHP fix) keretében a K&H Banknál szerződött hitel- és lízingállomány június végén elérte a 21,05 milliárd forintot. Az MNB adatai szerint június végén a program keretkihasználtsága 175 milliárd forint volt, így 12,04 százalékos piaci részesedésessel rendelkezünk” – tájékoztatott az eddigi eredményekről Hodina Péter, a K&H Vállalati értékesítési igazgatóság vezetője.

„A K&H-nál a minimum 3 éves, maximum 10 éves futamidőre, kizárólag új beruházások finanszírozására igényelhető hitel-, illetve lízingügyletek átlagos hitelösszege 27%-kal, mintegy 25 millió forinttal magasabb a piaci átlagnál” – tette hozzá Hodina Péter.

Az agrárcégek az élen

Az agrárium finanszírozása igen meghatározó K&H-nál a program keretében. „Az eddigi tapasztalatok alapján azt látjuk, hogy kiugró az agrár- és élelmiszeripari cégek aktivitása, mivel ezen cégek képviselik a szerződött összegek 60 százalékát. Az agráriumon belül a gabonafélék és olajos magvak termesztésével foglalkozó vállalkozások, valamint a növénytermesztő és tejhasznú szarvasmarha tenyésztők dominanciája érzékelhető, a szerződött hitelállomány több mint 40 százalékát ennek a három ágazatnak a finanszírozására fordítottuk. A hitelösszegeket tekintve is figyelemfelkeltő az agrárium súlya. Az első tíz legmagasabb összeggel szerződött ügylet az ágazat beruházásainak finanszírozására nyújtott forrás, és az agrárszektor cégei esetében fordul elő leginkább, hogy maximálisan kihasználják a legmagasabb, 1 milliárd forintos hitelösszeget, aminek következtében a nálunk megkötött szerződések átlagos értéke mintegy 80 százalékkal magasabb, mint a piaci átlag” – részletezte az eredményeket a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS