Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) konstrukciót koordináló KAVOSZ Zrt. a tulajdonosaival – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával –, illetve a Konstrukcióhoz állami támogatást biztosító Agrárminisztériummal közösen ismertette az elmúlt évek eredményeit. Az ASZK-n keresztül 2011-től napjainkig összesen több mint 135 milliárd forint összegű hitel került kihelyezésre jellemzően a mikro-és kisvállalkozások számára.
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta: a KAVOSZ Zrt. nemcsak a Széchenyi Kártya Program koordinálását, lebonyolítását, szabályzatainak elkészítését és szükség szerinti felülvizsgálatát, módosítását, a VOSZ és a területi kamarák regisztráló irodáin (is) keresztül az ügyfelek közvetítését, előminősítését, a hiteligénylések alapfeltételeinek ellenőrzését végzi, hanem napi kapcsolatban van a vállalkozásokkal és a finanszírozó hitelintézetekkel is. A Széchenyi Kártya Program kiemelten a kkv szektor számára nyújt pénzügyi forrást abból a célból, hogy a vállalkozók egyedi terveihez igazítható, kedvezményes finanszírozáshoz jussanak.
A munkaerő 76 százalékát foglalkoztató és a bruttó hazai termékhez jelentősen hozzájáruló hazai mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági szerepe megkérdőjelezhetetlen. Erősítésük, fejlesztésük az egész ország alapvető érdeke.
A vezérigazgató kiemelte, a teljes Széchenyi Kártya Programban 2002 óta több mint 2250 milliárd forint került kihelyezésre, a Program keretében eddig benyújtott hiteligénylések száma meghaladja a 380 ezret, ezekből több mint 285 ezer hitelügylet jött létre.
2018-ban a teljes program keretében kihelyezett hitelösszeg 260 milliárd forint volt, vagyis hetente átlag 5 milliárd forint értékű szerződéskötés történt, amely napi bontásban 1 milliárd forint, óránként 125 millió forint, percenként 2 millió forint forrás kihelyezését jelenti a magyar gazdaságba.
Az első Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2011 októberében került átadásra, a konstrukció így már közel 8 éve bizonyítja, hogy teljesíti létrehozásának célját.
Tolnay Tibor, a VOSZ elnöke kifejtette: az ASZK segíti a hazai agrárvállalkozások likviditási helyzetének javítását, védi, támogatja őket a pénzügyi és gazdasági válságok, vis maior elemi károk átvészelésében, hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez és további munkahelyek teremtéséhez, több ezer agráriumban tevékenykedő család megélhetését biztosítva, fenntartva és megteremtve, miközben a növekvő gazdasági aktivitás és stabilitás értelemszerűen pozitívan befolyásolja a költségvetés bevételeit is.
Az Agrár Széchenyi Kártya konstrukcióban 2018-ban – amely a termék indulása óta a legerősebb év volt – 45,4 milliárd forint került kihelyezésre, összesen (2011 óta) pedig több mint 135 milliárd (amelyből 80 milliárd forint élő hitelkeret áll fenn) forint jutott az agrárszektor vállalkozói számára, összesen 13 446 ügylet jött létre. A megkötött hitelszerződések 44 százaléka 500 ezer és 5 millió forint közötti hitelösszeg, 34 százaléka viszont már a magasabb 10-25 millió forint között van. A visszafizetési nehézségeket mutató ügyfelek aránya darabszám alapján 0,4 százalékot, a szerződött hitelösszeg alapján mindössze 0,28 százalékot tesz ki.
Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte, hogy az Agrár Széchenyi Kártya valódi segítséget jelent az agrárvállalkozásoknak, különös tekintettel az őstermelők, a fiatal gazdák és a családi gazdálkodók részére, akik az állami kamat- és kezességi díjtámogatás, illetve a hitelkonstrukció kedvező feltételrendszere révén igen vonzó finanszírozási lehetőséghez juthatnak.
A kezdetben 25 millió forint maximálisan igényelhető hitelösszeg 2015 augusztusától 50 millió forintra, 2017 augusztusától pedig 100 millió forintra emelkedett, mely hitelösszegeket 1, 2 vagy 3 éves futamidő mellett is igényelhetik a vállalkozások, akár ingatlan fedezet nélkül, a bankváltás lehetősége pedig megteremtette a bankok közötti átjárhatóság feltételeit, amelynek köszönhetően az ügyfelek másik banknál hosszabbíthatják meg folyószámlahitelüket anélkül, hogy a fennálló tartozást vissza kellene fizetnünk.
Szintén előnyös az ügyfelek számára a fennálló hitel egyszerűsített adminisztráció melletti megújításának lehetősége, így az Agrár Széchenyi Kártya akár hosszú éveken keresztül a vállalkozások rendelkezésére állhat kiemelkedően magas állami támogatás mellett – tette hozzá Parragh László.
A finanszírozott vállalkozások 85 százaléka mikrovállalkozás, 13 százaléka kisvállalkozás. A fő vállalkozási formák pedig a családi gazdaságok – a hitelállomány több mint 40 százalékát teszik ki a részükre folyósított ASZK hitelek, valamint a kft-k (30,59 százalék) és egyéni vállalkozók (20 százalék).
Nagy István agrárminiszter kiemelte az agrárium érzékeny ágazat, amelyet gyakran érintenek speciális nehézségek, kockázatok, ezért a szektor vállalkozásai számára kiemelten fontosak a kiszámíthatóan rendelkezésre álló finanszírozási eszközök, hitelkonstrukciók. Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez kapcsolódóan a minisztérium kiemelt hangsúlyt helyez a kedvezőtlen időjárási jelenséggel vagy piaci helyzettel érintett mezőgazdasági vállalkozások támogatására, részükre akár 100 százalékos mértékű kamat és kezességi díjtámogatást nyújt, továbbá megtéríti a hitelfelvételéhez-, fenntartásához kapcsolódó költségeket. 2019-ben széles körben igénybe vehető, beruházási hitelekhez kapcsolódó új kamattámogatási programot is indít, amelynek részleteit most egyeztetik a hitelintézetekkel.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.