Alig változtak a lakáshitelek kamatai, de a személyi kölcsönök egyre olcsóbbak

2024. 04. 04., 09:10

Több pénzintézet is jelentős kamatcsökkentést hajtott végre a személyi kölcsönöknél, a jelzáloghitelek kamataihoz azonban nem nyúltak a bankok a hónap elején, amire évek óta nem volt példa. A lakáshitelek árai a kamatplafon legutóbbi, januári lejjebb szállítása óta alig változtak, személyi kölcsönt viszont már 10 százalékhoz közelítő kamattal is adnak – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Régen nem volt példa a hitelpiacon arra, ami április elején történt: egy bank sem nyúlt a jelzálogkölcsönök kamataihoz, vagyis a márciusban közzétett feltételekkel mennek tovább ebben a hónapban is. A lakáshitelek árai szinte befagytak az önkéntes kamatplafon január eleji csökkentésekor kialakult szinteken. Az azóta eltelt hónapokban kisebb változások voltak csak, a CIB és a Raiffeisen javított a kamatain, a Gránit pedig visszavette az első helyet az átlagügyfeleknek kínált legalacsonyabb kamatban. A lényeg azonban most már három hónapja nem változott: az igénylők a bankok alapajánlataiban 6,5-7,3 százalék körüli körüli THM-ekkel találkozhatnak.

Áprilisra már a január óta jellemző kisebb mozgások is megszűntek, a lakáshitelkamatokat betonba öntötték. Erre az új kamatplafon miatt előrehozott januári kamatcsökkentések mellett magyarázatul szolgál a bankok jelzáloghitel-árazását befolyásoló BIRS referenciamutató alakulása is. Ez ugyanis huzamosabb ideje minden lejáratra magasabb az év eleji értékeknél. A 10 éves BIRS április 3-án 6,62 százalék volt, míg január elején 5,91. Így aztán nem csoda, hogy a bankok nem mennek lejjebb a kamatokkal, különösen, hogy már a mostani szinteken is újra jól el tudják adni a lakáshiteleket, amelyek iránt megugrott a kereslet az év első hónapjaiban.

A bankok által vállalt 7,3 százalékos maximuma nem a kamatra, hanem a teljes hiteldíj mutatóra (THM) vonatkozik, de nem nehéz 7 százalék körüli vagy az alatti ajánlatot találni a kínálatban. Egy átlagos ügyfél havi legalább 400 ezer forintos jövedelemmel 15 millió forintot akár 6,46 százalékos THM-mel is fel tud venni. A mostaninál lejjebb azonban egyelőre nem mennek a bankok, és ezen az addig 9 százalékos jegybanki alapkamat március végi 75 bázispontos csökkentése sem tudott változtatni, a BIRS értékei még emelkedtek is valamelyest azóta.


A Bank360.hu szakértői szerint az elkövetkező hónapokban nagyobb kamatcsökkentésekre nem lehet számítani, így aki a korábban felvett drága lakáshitelének kiváltásán gondolkodik, annak érdemes szétnézni az ajánlatok között, mert már így is sokat spórolhat a havi törlesztőrészletéből.

Így változtak a személyi kölcsönök kamatai

A lakáshitelekkel szemben március végén és április elején folytatódott a szabad felhasználású személyi kölcsönök kamatának fokozatos csökkenése. Ezúttal is több pénzintézet tette olcsóbbá ezeket a fogyasztási hiteleket, aminek hatására már egyre több ajánlatban szerepel 10 százalék körüli kamat. A Bank360.hu kamatfigyelője összegyűjtötte a legfontosabb változtatásokat a személyi kölcsönöknél.

Az MBH Bank március végi kamatcsökkentésének a legalább 400 ezer forintot keresők örülhettek. 5 millió forintos hitelösszeg alatt 2 százalékponttal lett kisebb az éves ügyleti kamat: 14,99 százalék helyett 12,99 százalék. 5 millió forintot meghaladó hitelösszeg felett 12,99 százalékról 11,99 százalékra csökkent a kamat.

Jelentős módosítást hajtott végre a Cetelem is. A Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel esetén az igényelhető minimum hitelösszeget 1 millióról 1,5 millió forintra emelte, de az ügyleti kamatokból jókorát vágott. Ez alapján a fogyasztóbarát személyi kölcsönök kamata 1,5-3 millió forint közötti hitelösszegnél a futamidőtől függően 1,18-3,06 százalékponttal csökkent, így most 13,13 és 13,41 százalék. 3-9,9 millió forint közötti hitelösszegnél a futamidőtől függően 2,45-4,06 százalékponttal csökkent, így 10,90 és 11,41 százalék.

A 10 százalék körüli kamattal kínált fogyasztóbarát személyi hitelhez a Cetelemnél kifejezetten magas, legalább nettó 750 ezer forintos jövedelemre van szükség. Az ennél kisebb jövedelemmel is felvehető hagyományos személyi kölcsön kamata ennél jelentősen magasabb, de a csökkentés mértéke ezeknél a hiteleknél is hasonló mértékű volt. A 250 ezer forintnál alacsonyabb jövedelemmel felvehető személyi hitel kamata 1,99-2,39 százalékponttal csökkent, így az éves ügyleti kamat 20-21,70 százalékra mérséklődött. Ugyanekkora mértékben csökkent a 250 ezer forintos jövedelemtől elérhető hitel kamata is, 17-18,70 százalékra. A 400 ezer forintos jövedelemhez kötött kölcsön kamata 1,35 százalékponttal lett kevesebb, most 13,55 százalék. A lakásfelújításra felvehető zöld hitel kamata a csökkentés után 15, 16 és 17 százalékra mérséklődött a felvett hitelösszegtől függően.

A Cofidis a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Kölcsön kamatát csökkentette április 1-jétől egy 2024. június 2-ig meghirdetett akció keretében. 5 millió forint hitelösszeg alatt az ügyleti kamat 13,99 százalék, 5 és 10 millió forint közötti hitelösszeg felvétele esetén pedig 11,99 százalék a módosítás után.

Április 3-án módosított a Raiffeisen Bank is a személyi kölcsön kamatán. A szabad felhasználású konstrukcióknál egy, illetve két százalékponttal lett alacsonyabb a kamat, mint az előző hónapban volt, függően a vállalt jövedelemtől. Annak, aki nem jogosult a jövedelme vagy a vállalt aktív számlahasználat alapján semmilyen kedvezményre, a korábbi 18,99 százalékos kamat helyett 16,99 százalékra számíthat. A mindenkori nettó minimálbér igazolása esetén szintén két százalékpontos volt a csökkentés mértéke, így az új ügyleti kamat 15,99 százalék. A hitelkiváltásra felvett kölcsön kamata 14,99, illetve 11,99 százalék áprilistól, függően az igazolt jövedelemtől.

A legolcsóbb kamatoknak a magasabb jövedelműek örülhetnek: havi nettó 300 ezer forint igazolásával és legalább a minimálbér összegének havi bankba utalásával az ügyleti kamat 12,99 százalék, 450 ezer forint felett pedig 10,99 százalék az éves fix kamat.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS