Aki biztosnak érzi a munkahelyét, inkább folytatja a törlesztést

2020. 05. 16., 10:50

A hitellel rendelkezők 17 százaléka már élt is a hitelmoratóriummal, 20 százalékuk pedig biztos benne, hogy kihasználja a lehetőséget – derül ki a K&H legfrissebb kutatásából, amely a márciusban életbe lépett adósságvédelmi intézkedés hatását vizsgálta.

A hiteladósok 27 százaléka továbbra is fizeti a törlesztéseket. A hitelmoratórium megítélését nagyban meghatározza, hogy a hitelesek mennyire érzik veszélyben az állásukat a koronaválságban. Az állásukat ingatagnak tartók háromnegyede élne a moratórium adta lehetőséggel, ezzel szemben akik biztosnak érzik a munkahelyüket, azoknak a kétharmada inkább folytatja a törlesztést.

Nagyon vegyes képet mutat a hitelesek hozzáállása a koronavírus-járvány miatt bevezetett fizetési moratóriumhoz, amelyet március közepén hirdetett ki a kormány, és ami lehetővé teszi a törlesztés felfüggesztését december végéig. A K&H április elején készített kutatása szerint tízből négy embernek, a felnőtt lakosság 42 százalékának van valamilyen hitele. 22 százalékuk fizet lakáshitelt, 15 százalékuknak van folyószámlahitele vagy hitelkártyája, 10 százalékuk pedig személyi kölcsönnel rendelkezik. Az áruhitelesek aránya 8 százalékos, a lakosság 6 százaléka pedig autóhitelt vagy lízingkonstrukciót törleszt.

Fele-fele

A K&H felmérése szerint a hitelesek táborát nagyjából kettéosztja a hitelmoratórium. A megkérdezettek 17 százaléka már élt is a lehetőséggel, 20 százalékuk szinte biztosan felfüggeszti a törlesztést, 12 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Vagyis az érintettek 49 százalékának jelent alternatívát a könnyítés.

Ezzel szemben a hitelesek 27 százaléka biztosan fizeti tovább a törlesztéseket, 18 százalékuk várhatóan szintén nem kéri ezt az opciót. Tehát a hitellel rendelkezők közel fele, 45 százaléka marad az eddigi forgatókönyvnél. A válaszadók 6 százaléka pedig egyelőre nem tudott dönteni arról, hogy mitévő legyen.

A kutatásából kiderül az is, hogy a munkahelyét veszélyben érző hitelesek háromnegyede várhatóan él a lehetőséggel. Ugyanakkor az állásukat stabilnak tartó adósok kétharmada várhatóan nem változtat az eddigieken: 46 százalékuk biztosra mondta, hogy a jövőben is minden hónapban fizetni fogja a törlesztőrészletet, 20 százalékuk pedig ezt valószínűnek nevezte.

Ahol nem kérték

Bár a K&H kutatásában megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy élni fog a moratóriummal, május közepéig a K&H saját adatai szerint a hitellel rendelkező ügyfelek 50 százaléka jelezte, hogy szeretné a továbbiakban is fizetni a hitelét. A lakossági ügyfelek 49, a kkv ügyfelek 24, míg a nagyvállalatai ügyfelek 50%-a jelezte a pénzintézet számára, hogy az eddigi menetrendnek megfelelően szeretné törleszteni fennálló hiteltartozását.

Könnyítés sokaknak

A hitelmoratórium egyébként a koronavírus-járvány miatt bevezetett adósvédelmi intézkedések egyike, célja, hogy átmeneti könnyítést biztosítson a hiteleseknek, mert sokan elveszíthetik a munkájukat vagy csökkentett fizetést kaphatnak a jövőben.

A bank szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy a moratórium nem jelent tartozáselengedést, akik élnek a lehetőséggel, azoknak a mostani szabályok szerint januártól meg kell kezdeniük a törlesztést, amelynek összege nem lehet magasabb az eredeti havi részletnél, vagyis a kölcsön futamideje meghosszabbodik. Szintén fontos az a koronavírus-járvány miatt hozott adósvédelmi intézkedés, amely a fogyasztási kölcsönök, például a személyi hitelek teljes hiteldíjmutatóját (thm) maximalizálta. Ennek értelmében december végéig a szóban forgó hitelek thm-je legfeljebb 5 százalékponttal lehet magasabb az alapkamatnál, azaz 5,9 százalékot nem haladhatja meg. A K&H az elsők között jelent meg a thm-plafonnak megfelelő személyi kölcsönével és hitelkártyájával. A bank szakértői itt is rámutattak arra, hogy a maximális thm a mostani szabályok szerint december végéig érvényes, januártól pedig magasabb lehet.

A régió, településtípus, nem és korcsoport szerint országosan reprezentatív telefonos kutatás a 18-64 éves magyar lakosság hozzáállását vizsgálta a koronavírus-járvány miatt bevezetett fizetési moratóriumhoz. A kutatásban 1032-en vettek részt 2020. április 4-e és 6-a között.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 10., 11:53
Elindult a megújult Széchenyi Kártya MAX program, a konkrét hitelkérelmek benyújtására is megnyílt a lehetőség. A hiteleket a köztartozásmentes, legalább egy teljes lezárt éves működési múlttal rendelkező kis- és középvállalkozások igényelhetik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
2022-08-13 09:45:00
Egy müncheni söröző vendégei napraforgóolajjal is fizethetnek a „folyékony kenyérért”, így nem kerül veszélybe a betevő rántott szelet sem.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS