Az Agrár Széchenyi Kártya nem csupán válságálló, de gyorsan reagáló program – mondta el Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Nagy István agrárminiszterrel közösen rendezett, a program eredményeit és a jövőbeli terveket bemutató sajtótájékoztatón.
Az élelmiszer-önellátás egy ország egyik legfontosabb gazdasági képessége – kezdte előadását Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a hazai agrárium már 2008–9-ben is bizonyította, hogy válságálló, ahogy az Agrár Széchenyi Kártya is, amely már 10 éve a szakpolitikai pénzügyi eszköztár egyik meghatározó eleme, az állam és a piac közötti összhang slágerterméke. A KAVOSZ több mint 200 irodában segítik a vállalkozásokat a hitel igénylésében, az adminisztratív terhek jelentős részét levéve a vállukról – ez azt jelenti, hogy 20 km-nél többet szinte sehol nem kell megtenni a programhoz csatlakozni kívánó vállalkozóknak.
Az Agrár Széchenyi Kártya nem csupán válságálló, de gyorsan reagáló program, hiszen már 2020 április közepén elindult az Agrár Széchenyi Kártya Plusz, amely 200 millió forintra emelt felső határral, állami kamat- és díjtámogatással segíti a vállalkozókat a koronavírus-járvány okozta nehézségek áthidalásában – hangsúlyozta Krisán László.
Az Agrár Széchenyi Kártya és az Agrár Széchenyi Kártya Plusz keretében ezidáig mintegy 25 ezer hitelszerződést kötöttek, több mint 310 milliárd forint értékben, az utóbbi összeg 40 százalékára az utolsó évben. A futamidő a szerződések több mint háromnegyedénél a maximális 3 év. Visszafizetési nehézséggel csupán a hitelt felvevő gazdák 0,28 százaléka szembesült, az agráriumban tevékenykedő vállalkozók tehát a legmegbízhatóbb adósok. Az Agrár Széchenyi Kártya Pluszt igénybe vevők 93 százaléka 1–9 fős mikrovállalkozás, az egyéni és a családi gazdaságok több mint 50 százalékos súlyt képviselnek – sorolta az adatokat a vezérigazgató.
A 2020-as év nem csupán a COVID-járvány miatt, de az időjárás és a haszonállatokat megtámadó betegségek miatt is nehéz év volt, a következő hét éves ciklus unió támogatásainak ezért „fejnehéznek” kell lenniük, azaz a programok jelentős részét az első egy-két évben el kell indítani – javasolta Krisán László, aki szerint a gazdák (is) értetlenül szemlélik a „vakcina körüli bénázást”, ami nehezíti a súlyos helyzetből való gyors kilábalást.
A mezőgazdasági vállalkozók forgóeszközhiteleinek kétharmadát az Agrár Széchenyi Kártya biztosítja – emelte ki Nagy István agrárminiszter. Az Agrár Széchenyi Kártya Plusz keretei között, amely első volt a koronavírus-járvány hatásait enyhítő pénzügyi eszközök között 2020 végéig 5100 ügyletben 97 milliárd forintot helyeztek ki.
A beruházások támogatása sem szorulhat háttérbe, azért a 80 százalékos kamattámogatás mellett folyósított hitelkonstrukciót (amelynek keretében közel 1000 projektre több mint 60 milliárd forintot helyeztek ki) idén júniusig meghosszabbítják – jelentette be Nagy István. A beruházási hitelek volumene is mutatja, hogy a magyar gazdák nem ingyen pénzre várnak, hanem felelősséggel fejlesztik vállalkozásukat – tette hozzá.
2021 a kiszámítható működés és a fejlesztések éve lesz az agráriumban. Számítunk a gazdákra, de mi is meghallgatjuk a problémáikat és igyekszünk orvosolni azokat – zárta előadását Nagy István.
Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.
Első alkalommal mutatkozott be Magyarország és a Paks II. Zrt. a franciaországi Nukleáris Világkiállításon.