A középiskolások az internetről, a kisebbek otthon tájékozódnak a pénz kezeléséről egy felmérés szerint

2019. 11. 24., 15:30

A középiskolai és általános iskolai pedagógusok 76 százaléka úgy látja, hogy a gyerekek nem osztják be jól pénzüket, ugyanakkor 97 százalékuk úgy véli, a pénzkezelés az iskolában is tanítható – derül ki a K&H felméréséből. A középiskolások főként az internetről, az általános iskolások pedig inkább otthon szerzenek ismereteket a pénzkezelésről.

Az országszerte több mint 300 megkérdezett pedagógus 68 százaléka gondolja úgy, hogy az általános iskolások elsősorban a családban tanulnak a pénzügyekről és csupán 10 százalék voksolt amellett, hogy az iskolának is meghatározó szerepe van ebben. Tapasztalatuk szerint ugyanis pénzügyi fogalmakkal alig találkozhatnak diákok az iskolában, ha mégis, akkor inkább pár matematikai példán keresztül. (A vonatkozó adatgyűjtési előírások miatt a felmérés végzői a gyerekeket nem kérdezhették, így a velük napi kapcsolatban lévő pedagógusoktól, szülőktől érdeklődtek a kiskorúak pénzügyi szokásairól.)

A középiskolásoknál az internet szerepét, befolyását hangsúlyozták a pedagógusok: a válaszadók szerint náluk az online tájékozódás a fő információszerzési mód. A webes felületeken már több szó esik a pénzügyekről, mint az általános iskolai évek alatt, így a középiskolai tanárok 31 százaléka tartja az iskolát lényeges tényezőnek a gyerekek pénzügyi oktatásában és 47 százalék gondolja ezt a családról.

A tanárok fele szerint az általános és középiskolások megtakarítási célja között szerepel az általános tartalék képzése, 24 százalékuk pedig úgy vélte, hogy a gyerekek célzottan tesznek félre.

A válaszadók többsége, 78 százaléka szerint az általános iskolások többet költenek édességre és rágcsálni valóra, míg a divatos, márkás ruhákra egyértelműen az idősebb korosztály vágyik.

A szórakoztató elektronika vásárlásában nem feltűnő a korosztályok közötti különbség, a kicsik és a nagyok is nagyjából 50–50 százalékban szeretnének okostelefont, okosórát, tabletet, hangszórót. Azonban a számítógépek, laptopok, illetve a konzolok kivételt képeznek: a megkérdezettek 61 százaléka gondolta úgy, hogy az előbbiekre inkább a középiskolások gyűjtenek. A konzolok és videójátékok esetében viszont a megkérdezettek 60 százaléka ítélte úgy, hogy ezekre inkább az általános iskolások vágynak.

A pénzintézet az idén tizedik alkalommal indította el a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőt, amely életszerű példákon keresztül ismerteti meg a gyerekeket a pénzhasználattal és megtakarítási formákkal. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS