A hitelszerződések sincsenek kőbe vésve, a bank is tud kompromisszumot kötni

2021. 04. 29., 11:30

Általánosan elterjedt sztereotípia, hogy a banki szerződések nem tárgyalhatóak, az adós a szerződés tartalmába alig szólhat bele. Ez azonban nincs így, mint minden üzleti szereplő, a bank is tud kompromisszumot kötni. Eltérő azonban a banki rugalmasság attól függően, hogy ki, milyen területen és mikor próbál engedményt keresni.

Mi tárgyalható?

Egy banki szerződésben, a hitelstruktúra alapvető jogi keretein túlmenően, szinte minden szerződéses kérdés tárgyalható lehet. A bank rugalmassága persze sokban múlik ilyenkor a hitelfelvevő üzleti pozícióján és azon, hogy a bank mennyire érdekelt a hitelnyújtásban.

A legtöbb esetben a szerződéses tárgyalások a hitelnyújtó által előírt pénzügyi kötelezettségvállalásokon zajlanak. Sokszor a banki standard szövegek nem alkalmazhatók az adott vállalat működésére, azok eltérhetnek az adott szervezet saját belső kontroll rendszerétől. Máskor az merül fel, hogy a bank által használt képleteknek való megfelelés igazolása jelentősen eltér a cég által használt számításoktól. Ilyen esetekben a társaság által már alkalmazott számítási metódus könnyen a szerződés részévé válhat, ha az megfelelően feltárásra kerül a bank felé.

Szintén gyakori tárgyalási téma, hogy mik azok a társasági tranzakciók, kifizetések (osztalék, béremelés, stb.), amelyek banki jóváhagyáshoz kötöttek. Ilyenkor nem ördögtől való egyes küszöbértékeknek a szerződésbe való beépítése, amelyek leszűkítik az előzetes banki jóváhagyások körét.

Az ÁSZF-től el lehet térni?

„Bár az általános szerződési feltételek (ÁSZF) egy, a felügyelet által is jóváhagyott standard feltételrendszert képeznek, ez nem jelenti azt, hogy attól ne lehetne eltérni. A legtöbb bank magában a hitelszerződésben tünteti fel, ha eltér az ÁSZF-től” – mondja Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvéde.

Nem egy esetben kötnek ki az ÁSZF-ek a bank számára rendes felmondási jogot (pl. 90 napos felmondási idővel), amely értelemszerűen egy kockázat a hitelfelvevő részére. Érdemes lehet törekedni arra, hogy a felek a bank rendes felmondási jogát kizárják. Az ÁSZF más rendelkezései korlátozhatják a hitelfelvevő egyes jövőbeni üzleti lépéseit (pl. leányvállalat alapítását vagy jelentősebb eszközök értékesítését) – ezek lazítása szintén egy tárgyalható pont lehet. Érdemes ezért az egyedi szerződés feltételei mellett az ÁSZF-et is átolvasni és bátran kinyitni a cég működési logikájától eltérő feltételeket.

Mi a helyzet a biztosítékokkal?

A magyarországi finanszírozásra a túlbiztosítottság jellemző. A bankok sokszor az indokoltnál nagyobb terjedelmű, vagy egymással átfedésben lévő biztosítékokat vonnak be a hitel mögé fedezetként. Míg ezen biztosítékok egy része (pl. óvadék) közvetlen pénzügyi hatással bír az adós számára, addig mások (pl. jelzálog vagy kezesség) áttételesen érintik a hitelfelvevő pénzügyi megítélését.

Bár a bank által bevonni kívánt biztosítékok köre sokszor nem változtatható, alkupozíciótól függően, az adós akár a biztosítéki rendszer szűkítésére is ráveheti a hitelnyújtót. Elérhető a biztosítékok körének limitálása speciális jogi megoldásokkal is. „Például ha a társaság egy projekt finanszírozására vesz fel hitelt, úgy érdemes az adott projektet egy külön társaságba kiszervezni. Ilyenkor elérhető, hogy csak az adott projekttársaság eszközei kerüljenek megterhelésre a bank által, ezáltal a főtársaság eszközei érintetlenül maradhatnak” – tanácsolja a Jalsovszky szakértője.

Mikor tárgyaljunk?

A hitelügylet feltételeiről és a szerződéses rendelkezésekről való tárgyalásokat célszerű minél hamarabb megkezdeni a hitelnyújtóval. Már az ajánlatátadás szakaszában érdemes a cégvezetőknek résen lenni és a számukra kérdéses feltételeket a bankkal részletesen egyeztetni. Egy átgondolatlanul elfogadott ajánlat miatt a későbbi tárgyalások során kedvezőtlen pozícióba kerülhet az adós és rosszabb tárgyalási alapja lehet a feltételek módosítására. Máskor pedig pusztán amiatt nem lehet egy egyébként racionálisnak tűnő módosítást átvezetni a szerződésben, mert a tervezett céldátumig nincs már idő a banki döntéshozatali folyamaton végig vinni a módosításokat. Minél korábbi fázisban jelzi tehát az adós a kéréseit, annál több az esély arra, hogy azok meghallgatásra is kerülnek.

Ellenség vagy bajtárs?

Sokan ellenségként tekintenek a kereskedelmi bankokra, félve attól, hogy a bank egyszer csak átveszi a vállalat irányítását. Fontos azonban látni, hogy a szerződéskötést követően a bank és az adós egy csónakban ülnek. A bankoknak alapvetően nem a finanszírozott cégek kisemmizése a célja, hanem a vállalkozás növekedésének az elősegítése és egy olyan hosszútávú együttműködés, amely biztosítja a rendszeres és stabil megtérülést. Ezért a hitel kereteinek kialakítása és a hitelszerződés tárgyalása során a bank is érdekelt abban, hogy ne kényszerítsen a társaságra egy számára üzletileg hátrányos, vagy üzleti lehetőségeit korlátozó feltételrendszert.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS