A hitelszerződések sincsenek kőbe vésve, a bank is tud kompromisszumot kötni

2021. 04. 29., 11:30

Általánosan elterjedt sztereotípia, hogy a banki szerződések nem tárgyalhatóak, az adós a szerződés tartalmába alig szólhat bele. Ez azonban nincs így, mint minden üzleti szereplő, a bank is tud kompromisszumot kötni. Eltérő azonban a banki rugalmasság attól függően, hogy ki, milyen területen és mikor próbál engedményt keresni.

Mi tárgyalható?

Egy banki szerződésben, a hitelstruktúra alapvető jogi keretein túlmenően, szinte minden szerződéses kérdés tárgyalható lehet. A bank rugalmassága persze sokban múlik ilyenkor a hitelfelvevő üzleti pozícióján és azon, hogy a bank mennyire érdekelt a hitelnyújtásban.

A legtöbb esetben a szerződéses tárgyalások a hitelnyújtó által előírt pénzügyi kötelezettségvállalásokon zajlanak. Sokszor a banki standard szövegek nem alkalmazhatók az adott vállalat működésére, azok eltérhetnek az adott szervezet saját belső kontroll rendszerétől. Máskor az merül fel, hogy a bank által használt képleteknek való megfelelés igazolása jelentősen eltér a cég által használt számításoktól. Ilyen esetekben a társaság által már alkalmazott számítási metódus könnyen a szerződés részévé válhat, ha az megfelelően feltárásra kerül a bank felé.

Szintén gyakori tárgyalási téma, hogy mik azok a társasági tranzakciók, kifizetések (osztalék, béremelés, stb.), amelyek banki jóváhagyáshoz kötöttek. Ilyenkor nem ördögtől való egyes küszöbértékeknek a szerződésbe való beépítése, amelyek leszűkítik az előzetes banki jóváhagyások körét.

Az ÁSZF-től el lehet térni?

„Bár az általános szerződési feltételek (ÁSZF) egy, a felügyelet által is jóváhagyott standard feltételrendszert képeznek, ez nem jelenti azt, hogy attól ne lehetne eltérni. A legtöbb bank magában a hitelszerződésben tünteti fel, ha eltér az ÁSZF-től” – mondja Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvéde.

Nem egy esetben kötnek ki az ÁSZF-ek a bank számára rendes felmondási jogot (pl. 90 napos felmondási idővel), amely értelemszerűen egy kockázat a hitelfelvevő részére. Érdemes lehet törekedni arra, hogy a felek a bank rendes felmondási jogát kizárják. Az ÁSZF más rendelkezései korlátozhatják a hitelfelvevő egyes jövőbeni üzleti lépéseit (pl. leányvállalat alapítását vagy jelentősebb eszközök értékesítését) – ezek lazítása szintén egy tárgyalható pont lehet. Érdemes ezért az egyedi szerződés feltételei mellett az ÁSZF-et is átolvasni és bátran kinyitni a cég működési logikájától eltérő feltételeket.

Mi a helyzet a biztosítékokkal?

A magyarországi finanszírozásra a túlbiztosítottság jellemző. A bankok sokszor az indokoltnál nagyobb terjedelmű, vagy egymással átfedésben lévő biztosítékokat vonnak be a hitel mögé fedezetként. Míg ezen biztosítékok egy része (pl. óvadék) közvetlen pénzügyi hatással bír az adós számára, addig mások (pl. jelzálog vagy kezesség) áttételesen érintik a hitelfelvevő pénzügyi megítélését.

Bár a bank által bevonni kívánt biztosítékok köre sokszor nem változtatható, alkupozíciótól függően, az adós akár a biztosítéki rendszer szűkítésére is ráveheti a hitelnyújtót. Elérhető a biztosítékok körének limitálása speciális jogi megoldásokkal is. „Például ha a társaság egy projekt finanszírozására vesz fel hitelt, úgy érdemes az adott projektet egy külön társaságba kiszervezni. Ilyenkor elérhető, hogy csak az adott projekttársaság eszközei kerüljenek megterhelésre a bank által, ezáltal a főtársaság eszközei érintetlenül maradhatnak” – tanácsolja a Jalsovszky szakértője.

Mikor tárgyaljunk?

A hitelügylet feltételeiről és a szerződéses rendelkezésekről való tárgyalásokat célszerű minél hamarabb megkezdeni a hitelnyújtóval. Már az ajánlatátadás szakaszában érdemes a cégvezetőknek résen lenni és a számukra kérdéses feltételeket a bankkal részletesen egyeztetni. Egy átgondolatlanul elfogadott ajánlat miatt a későbbi tárgyalások során kedvezőtlen pozícióba kerülhet az adós és rosszabb tárgyalási alapja lehet a feltételek módosítására. Máskor pedig pusztán amiatt nem lehet egy egyébként racionálisnak tűnő módosítást átvezetni a szerződésben, mert a tervezett céldátumig nincs már idő a banki döntéshozatali folyamaton végig vinni a módosításokat. Minél korábbi fázisban jelzi tehát az adós a kéréseit, annál több az esély arra, hogy azok meghallgatásra is kerülnek.

Ellenség vagy bajtárs?

Sokan ellenségként tekintenek a kereskedelmi bankokra, félve attól, hogy a bank egyszer csak átveszi a vállalat irányítását. Fontos azonban látni, hogy a szerződéskötést követően a bank és az adós egy csónakban ülnek. A bankoknak alapvetően nem a finanszírozott cégek kisemmizése a célja, hanem a vállalkozás növekedésének az elősegítése és egy olyan hosszútávú együttműködés, amely biztosítja a rendszeres és stabil megtérülést. Ezért a hitel kereteinek kialakítása és a hitelszerződés tárgyalása során a bank is érdekelt abban, hogy ne kényszerítsen a társaságra egy számára üzletileg hátrányos, vagy üzleti lehetőségeit korlátozó feltételrendszert.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS