A fogorvos a legnépszerűbb magándoki Magyarországon

2020. 09. 29., 13:45

Nem csupán a járványidőszakra igaz, hogy kiemelt fontosságúnak tartjuk önmagunk és családtagjaink egészségét. A Cofidis Hitel Monitor augusztusi egészségügyi felméréséből kiderült, hogy a magyarok havonta személyenként átlagosan 15 ezer forintot költöttek az egészséggel kapcsolatos termékek vásárlására, legnagyobbrészt gyógyszerekre. Magánorvoshoz a lakosság négytizede jár legalább évente, főként fogorvoshoz és nőgyógyászhoz fordulnak ilyen formában. A koronavírus járvány árnyalta mindezt: a magánorvoshoz járók 15 százaléka kevesebbet szánt ilyen szolgáltatásra. Az elmúlt 2 évre visszatekintve minden ötödik megkérdezett számolt be a szokásos havi kereteket meghaladó, egészségügyi célú kiadásról. A megnövekedett költséget legnagyobb részük a havi jövedelméből finanszírozta, viszont negyedük kénytelen volt a megtakarításaihoz is hozzányúlni, ötödük pedig kifejezetten erre a célra is spórolt valamennyi pénzt.

Egy 4 fős vacsora árát költjük el egészséggel kapcsolatos termékekre havonta

A 18-69 éves magyarok háromnegyede szokott receptköteles gyógyszereket vásárolni, és kb. ugyanekkora arányban vásárolnak a recept nélkül is kapható készítményekből is. Kétharmaduk vesz fertőtlenítő szereket, védőmaszkot azonban csupán ötből hárman vásárolnak. Ennek oka feltehetően, hogy többen másoktól kapják, vagy maguk varrják otthon.

Étrend-kiegészítőket és egészséget támogató készítményeket – csepp, vitamin, gyógytea – a lakosság közel fele vásárol patikában vagy a patikán kívül, míg gyógyászati segédeszközökre – mint például a talpbetét, inhalátor, vércukormérő csík – közel harmaduk költ. Egy átlagos hónapban egy személy összesen 15 ezer forintot költ el egészséggel kapcsolatos termékekre, legnagyobb arányban receptre vagy anélkül kapható gyógyszerekre. Ez az összeg szinte teljesen független az életkortól és az anyagi helyzettől. Ennél valamivel magasabb összeget, 18-19 ezer forintot költenek például a gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a háztartásbeli foglalkoztatottak és a nem dolgozók.

Rendkívüli kiadások: nem csak a műtétek drágák

Minden ötödik magyar emberre igaz, hogy az elmúlt 2 évben volt olyan nagyobb egészségi állapottal kapcsolatos kiadása – saját maga vagy a szűkebb családja számára –, ami meghaladta a szokásos havi kiadások keretét.

Ezek a költések leggyakrabban (38 százalék) nagyobb műtéti eljárást nem igénylő beavatkozásokat jelentettek, úgymint gyógyszerkiadás, vizsgálat, gyógyászati segédeszköz, speciális táplálkozás vagy rehabilitáció (szanatórium, kúra). Közel negyedüknek azonban nagyobb beavatkozások (műtét, szülés, kórházi kezelés) során keletkezett jelentősebb kiadása. Többségüknek (51 százalék) ez 50.000 forintnál alacsonyabb összeget jelentett, 26 százalékuknak 20.000 forint alattit. Ugyanakkor a magasabb összegek sem ritkák, egy átlagos „rendkívüli” kiadás 142.000 forintra is rúghat.

Akiknél felmerül ilyen nagyobb összegű kiadás, azok leggyakrabban az aktuális havi fizetésükből finanszírozzák. Negyedüknek viszont az általános célú megtakarításaihoz is muszáj hozzányúlnia. Nehéz helyzetben segítenek a családtagok és barátok, kölcsönnel (15 százalék) vagy a beteg helyett a kezelés kifizetésével (10 százalék). Háromnegyedük jellemzően csak egyetlen forrást vesz igénybe, de negyedük kettő, ill. három vagy annál több „zsebből” fedezi a kezeléshez szükséges összeget. Az egészségpénztári egyenlegből, vagy a biztosításból fizetett beavatkozások nem jellemzőek (3-4 százalék), a hitelre történő kezelések pedig kifejezetten ritkák (1 százalék).

Fogorvos, nőgyógyász, bőrgyógyász, szemész

A magyarok 40 százaléka szokott legalább évente – ezen belül felük (18 százalék) évente többször is – igénybe venni valamilyen magán-egészségügyi ellátást. Magánúton leggyakrabban (24 százalék) fogorvoshoz jár a lakosság, de gyakori a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi látogatás is (5-13 százalék). Magánorvoshoz jellemzően a magasabb jövedelműek (48 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (63 százalék) járnak, ezen utóbbi csoport kb. negyede legalább félévente megy. Szakterülettől függetlenül a többség az elmúlt évben összesen legfeljebb 20.000 forintot fizetett ki magánrendeléseken. A pénztárcának jobban fájó költések miatt azonban a fogorvosi kezelések éves összege tavaly átlagosan 76.000 forint volt, míg a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi szakrendelésekre átlagosan 30-40.000 forintot költöttek.

Nem igazán rakunk félre: nem félünk egy esetleges betegségtől?

Az előre tervezés, az öngondoskodás mértékét mutatja, hogy mennyire tájékozott a lakosság az egészségügyi célú finanszírozási módokkal kapcsolatban. A magyarok közül tízből kilencen hallottak már az életbiztosításokról (és baleset- és betegségbiztosításról), kétharmaduk pedig legalább valamennyire ismeri is ezt a pénzügyi terméket.

A túlnyomó többség (82-86 százalék) hallott már az egészségpénztárról és az egészségbiztosításokról, azonban csak felük véli úgy, hogy ismeri is azokat, míg a lakosság 14-18 százaléka egyáltalán nem hallott még róluk.

Az egészségügyi jellegű cafeteriáról kétharmad hallott már (69 százalék), de csak ötből ketten ismerik legalább valamennyire (37 százalék). Az egészséghitel a legkevésbé ismert alternatíva, amelyről a többség (61 százalék) még nem is hallott, és a felmérésben résztvevők csak kevesebb mint ötöde mondja magáról, hogy valamelyest ismeri (19 százalék).

Az elmúlt 2 évben nagyobb összegű orvosi ellátást finanszírozó lakosok tájékozottabbak: az egészségügyi célú pénzügyi termékek ismertsége valamivel magasabb (6-10 százalékponttal) körükben.

Mit jelentett a koronavírus-járvány a pénztárcánkra nézve?

A járvány elsősorban a maszk és a fertőtlenítőszerek vásárlására hatott. A jelenleg ilyen termékeket vásárlók többsége (61-67 százalék) korábban kevesebbet költött ezekre, ha egyáltalán vásárolt ilyeneket. Most a magyarok átlagosan 1.500 forintot fordítanak havonta fertőtlenítőszerekre, míg maszk vásárlására 900 forintot. A pandémiás időszak alatt tíz vásárlóból két-három fő a korábbinál többet költött étrend-kiegészítőkre és/vagy vitaminokra, további egészségi állapotot támogató készítményekre.

A megkérdezettek 61 százaléka havonta 5.000 forintnál kevesebbet fordított vényköteles gyógyszerekre, és csak 16 százalékuk fizetett 10.000 forintnál többet. A járvány a magán-egészségügyi szolgáltatások igénybevételét negatívan befolyásolta: akik korábban is jártak magánorvoshoz, azok többsége ugyanannyit, 15 százalékuk viszont kevesebbet költött ilyesmire. A lakosság alig tizede mondta (7 százalék), hogy többet költött erre, mint korábban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-24 16:10:00
Átadták a CallComm Zrt. új irodáját Nyíregyházán, amelyet a vállalat a Nyíregyházi Egyetem épületében alakított ki. A 2,7 millió euró összértékű beruházással a cég 100 új munkahelyet teremtett és 150 munkavállaló részére indította el szakmai és idegen nyelvi képzési programját.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS