A Cofidis a hangaláírás bevezetésével forradalmasítja a hitelfelvételt

2020. 01. 08., 14:30

Magyarországon elsőként a Cofidisnél érhető el a személyi és áruhitelekhez kapcsolódó, szóbeli szerződéskötés. Az innováció lényege, hogy egy videós azonosítási folyamat végén az ügyfelek szóban nyilatkozhatnak hitelszerződésük megkötéséről. Nem kell digitális szakértőnek lenni a sikeres aláíráshoz, az ügymenet könnyen érthető, gyors és átlátható. A technológiai újítás középpontjában az ember áll: a pénzintézet tanácsadói személyesen, a képernyő túloldaláról segítik az ügyfeleket.

A „hangaláírással” a 2017 óta működő videós azonosítási és a 2018 novemberben indult elektronikus aláírási folyamat egészült ki. Ezt megelőzően papír alapon vagy elektronikus aláírással lehetett hitelszerződést megkötni.

Az új fejlesztéssel a hangunkkal végezzük el az aláírást, vagyis szóbeli nyilatkozatot teszünk, hogy aláírtnak tekintjük a szerződést. A szóbeli szerződéskötéssel jelentősen lerövidül az igényléstől az utalásig terjedő átfutási idő, ami pozitív bírálat esetén akár 24 órán belül megtörténhet.

Az innovációt a vállalat rendkívül gyorsan, decemberre le is fejlesztette. Az év végi éles tesztelést követően a szolgáltatás elérhető személyi kölcsön és áruhitel termékeknél, meglévő, valamint új, bármilyen banki ügyfél számára és nem függ az igényelt hitelösszeg mértékétől.

A cég tapasztalatai szerint a videós azonosítás javítja a felelős hitelezést, hiszen az ügyfelek otthonról, kényelmesen ismerhetik meg a hitelekkel kapcsolatos kondíciókat. A kérdéseiket bátrabban teszik fel, mint egy bankfiókban, nem nyomasztja őket a sorban állás, a várakozás, a bankfióki környezet.

Az eddigi statisztikák alapján a videós azonosítás szolgáltatást igénylők nagyságrendileg 10-12 perc alatt viszik végig a beazonosítási folyamatot.A teljes termékpalettát tekintve már az ügyfelek 25-30 százaléka vesz fel kölcsönt videós azonosításon keresztül és ugyanezen igénylők 40 százaléka elektronikusan írja alá szerződését.

„Új fejlesztésünk valódi alternatívája a papír alapú vagy az elektronikus aláírásnak. Meggyőződésünk, hogy a digitalizáció nem bonyolult, sőt lehet igazán emberközpontú, munkatársaink végig kísérik ügyfelekeinket a hitelügyintézés során. A digitális megoldások úttörőjeként célunk, hogy ötvözzük a digitális megoldások kényelmét, univerzális elérhetőségét az emberi, személyes szolgáltatással”– foglalta össze az innováció hátterét Holló Bence a Cofidis Magyarországi fióktelepének ügyvezető igazgatója.

A digitalizáció emberi hangja

A banki ügyintézéstől és a digitális megoldásoktól való félelem tetten érhető a magyar társadalomban. Cofidis 2019 májusi Hitel Monitor kutatása szerint sokan komolyabbnak érzik az online hitelfelvételt, minthogy ne személyesen intézzék (73 százalék) és tartanak attól is, hogy valamit elrontanak az ügyintézés során (43 százalék).

A megkérdezettek 70 százalékának még mindig fontos a személyes kontaktus és a menet közbeni kérdezés lehetősége. A videochat során létrejövő személyes ügyintézői kapcsolat ezt a szorongást hivatott feloldani. Hiába zajlik az ügyintézés a legmodernebb csatornán, digitálisan, mégis jelen van az ügyintéző segítve a teljes folyamatot.

A megoldás lehetőséget teremt azoknak, akiknek eddig az applikáció telepítése, használata és az elektronikus aláírási folyamat lépései nehézséget jelentettek. A teljesen papírmentes szerződéskötés továbbá környezetkímélő is. Ezen kívül mozgáskorlátozottak számára is számottevő segítség, hogy teljesen távolról végezhető a folyamat.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS