A Budapest Bank vezető szerepre tör a kkv szegmensben

2019. 09. 26., 19:15

Dinamikusan növekedett a Budapest Bank vállalati üzletága 2019. első félévében: a bank leszerződött vállalati hitelállománya 24 százalékkal 700 milliárd forintra nőtt, míg az üzletág folyószámla és lekötött betét állománya 18 százalékkal 400 milliárd forintra emelkedett.

A kkv szektorban 23 százalékkal nőtt a pénzintézet kkv hitelállománya, az új ügyfelek számát pedig 24 százalékkal sikerült növelni – olvasható a pénzintézet közleményében.

A Budapest Bank hazai kis- és középvállalatokra szakosodott vállalati üzletágában 2019. első félévében az új hitelkihelyezések összege meghaladta a 204 milliárd forintot, ami 44 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A vállalati üzletág bevételei 21 százalékkal emelkedtek az elmúlt év azonos időszakához képest.

A Budapest Banknál évtizedek óta stratégiai fontosságú sikerterületnek számít a hazai kkv-k finanszírozása és kiszolgálása: a teljes vállalati hitelportfólióban mintegy 80 százalék e szegmens aránya. 2019 első félévében a bank 30 százalékkal több kkv-hitelszerződést kötött, kkv-hitelállománya 25 százalékkal nőtt, és a Budapest Lízinggel együtt 9,9 százalék volt e szegmensben a bank piaci részesedése.

2019 első félévében 24 százalékkal több új kkv ügyfelet akvirált a bank, mint a tavalyi első félévben, így 2019 második negyedévében a pénzintézet új ügyfelek szerzése tekintetében első helyezést ért el a piacon a kis- és középvállalati szegmensben.

A Budapest Bank tradicionálisan meghatározó a szerepet tölt be a hazai agrárcégek finanszírozásában is, amelyek a vállalati hitelportfolió mintegy 30 százalékát teszik ki. Évről évre folyamatosan növekszik az agráriumba kihelyezett kölcsönök volumene, ez az egyik legerőteljesebben fejlődő banki szegmens. Ezt a trendet igazolta vissza 2019. első 6 hónapja is, amely során 12,5 százalékkal nőtt a bank agrárhitel állománya az egy évvel korábbihoz képest.

A Budapest Bank az NHP Fix programból is aktívan kiveszi részét, amelynek a keretében leszerződött hitel- és lízingállománya 2019 augusztusában meghaladta a 21,5 milliárd forintot. Ezzel a bank a kkv hitelezésben elért piacrészét meghaladó, 15,7 százalékos piaci részesedést ért el ezen a területen.

Mindezeken felül a bankcsoport a lízingállományát is jelentősen, 16 százalékkal 130 milliárd forintra növelte, és 5 százalékkal több új lízinget helyezett ki az előző év azonos időszakához képest. A Budapest Lízing több területen is kiváló piaci pozícióval rendelkezik, így a vállalati termelőeszköz-finanszírozásban elért 14 százalékos a részesedéssel immár harmadik éve piacvezető szerepet tölt be.

„A hazai kis- és középvállalkozások adják a magyar gazdaság egyik fő erejét, teszik ki a működő hazai vállalkozások több mint 90 százalékát, foglalkoztatják a munkavállalók felét, és adják a GDP negyedét. A stabil és hosszú távú fejlődésükben, növekedésükben való aktív szerepvállalásunk további erősítése stratégiai fontosságú cél a számunkra. Az ügyfelekért folytatott intenzív banki versenyben a professzionális kiszolgálásra és kapcsolattartásra, a működésük és egyedi igényeik megértése mellett kialakított finanszírozásra, és a termékfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt. Ezekre, illetve a kiváló teljesítményünkre alapozva továbbra is ambiciózus célokat tűztünk ki magunk elé ebben a szegmensben, és a piaci átlagot meghaladó növekedést tervezünk mind a hitelállományokban, mind az ügyfélszámban a következő években” – mondta el Toldi Balázs, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS