A Magyar Bankholding Zrt. elfogadta a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésére vonatkozó ötéves üzleti stratégiát. A létrejövő nagybank Magyarország legmodernebb bankja kíván lenni, amely rugalmas, nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be. A Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank integrációjával 2023-tól Magyarország lakosait és vállalkozásait már egy egységes pénzintézet szolgálja ki, amely tervei szerint átformálja a bankokról kialakult hagyományos képet.
Fontos mérföldkőhöz ért a Magyar Bankholding (MBH) Zrt. Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság elfogadta a társaság következő öt évre (2021-2025) vonatkozó stratégiáját.
A három külön-külön is erős, hazai kereskedelmi bank, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank fúziója 2023-ban zárulhat le. Ekkorra állhat fel a piacvezető szerepre törekvő, tisztán magyar tulajdonú bank, amely elkötelezett abban, hogy Magyarország legmodernebb, leginkább digitalizált pénzügyi szolgáltatójává váljon.
Az új nagybank a teljes piaci spektrumot és minden ügyfélszegmenst kiszolgál a jövőben, miközben jelentős hangsúlyt kap a lakossági, mikro-, kis- és középvállalati, valamint agrár ügyfeleinek nyújtandó új, modern termék- és szolgáltatási paletta. Piacvezető vállalati, agrár- és lízing pozícióit a csoport az új üzleti modellben is megőrzi.
A stratégia ugyanakkor több olyan szinergikus lehetőséget is azonosít, például a működés, az irányítás és az informatikai rendszerek területein, amelyek kiaknázásával az új nagybank hatékonyabban működhet a jövőben, mint tették azt a korábbi tagbankok külön-külön.
„A piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolunk a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárszegmensekben egyaránt. A cél a bankcsoport pénzügyi eredményeinek dinamikus, ugyanakkor stabil növelése” – nyilatkozta dr. Barna Zsolt, a Magyar Bankholding Igazgatóságának elnöke (képünkön).
Dinamikus átállás
Az ügyfelek az átalakulás során nem fognak tapasztalni semmilyen fennakadást, a tagbankok a fúziós folyamat alatt is a korábban megszokott magas minőségben szolgálják ki ügyfeleiket.
A Magyar Bankholding azt is deklarálta, hogy a friss üzleti stratégia értelmében a következő öt év során a megtermelt profitot teljes egészében visszaforgatja a bankcsoport fejlesztésébe és működésébe. Az új nagybank az átalakulást követően is a legnagyobb magyarországi fiókhálózatot fogja működtetni, elkötelezett marad a kistelepüléseken élők kiszolgálása mellett, mindeközben erős digitális orientációval szeretne élenjáróvá válni.
Komoly kihívás
Az új magyar nagybank nemcsak a hagyományos bankokkal, hanem az innovatív pénzügyi szolgáltatókkal és a pénzügyi szektorba betörő nagy nemzetközi technológiai vállalatokkal is versenyre kel.
„A stratégia részét képezi a nemzetközi szinten is élenjáró digitális megoldások bevezetése, de legalább ekkora hangsúlyt kap az ügyféligények felismerésére és kiszolgálására épülő, rugalmas, folyamatos megújulásra képes szervezet és vállalati kultúra létrehozása” – mondta el a stratégiai célkitűzések kapcsán dr. Barna Zsolt. „A magyar bankszektorban történelmi jelentőségű átalakítás következik, amelynek megvalósításán rendkívül erős szakmai csapat dolgozik nap mint nap.”
Hatékonyság és rugalmasság
A Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és az MTB Zrt. meghatározó tulajdonosai 2020. december 15-én apportálták a banki részvényeiket a Magyar Bankholding Zrt.-be, amivel kialakult a három bank egységes tulajdonosi struktúrája és irányítása.
A három tagbank összesen már jelenleg is 1,4 millió aktív lakossági és 208 ezer aktív vállalati ügyfelet szolgál ki. A holding számos területen piacvezető pozícióval rendelkezik. Együttes mérlegfőösszege 8 424, hitelállománya 3 787, betétállománya pedig 5 414 milliárd forint.
A világméretű koronavírus-járvány a gazdaságot, így a bankrendszert is átalakítja. Felértékelődhetnek az önellátásban kritikus szektorok, amelyekre az új bank kifejezetten erősen tervez fókuszálni. A megváltozott környezetben a pénzügyi szolgáltatóktól is elvárás a rugalmasság, a teljes körű digitális ügyfélkiszolgálás, vagyis a gyors és költséghatékony reagálás, amelynek az egyik kulcseleme az új informatikai rendszer lesz.
A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.
Miután a nemzetközi és a magyar sajtóban is megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a magyar kormány már tárgyal a Roszatom esetleges „kiváltásáról”, az orosz cég újra megerősítette: továbbra is készen áll a Paks II projekt megvalósítására.