Kiderült, hogy melyik sonka az idei húsvét sztárja

2019. 04. 12., 08:00

Húsvét közeledtével idén is a kötözött sonkák iránt a legnagyobb az érdeklődés. Érdemes odafigyelni arra, hogy hagyományos érlelésű és nitritmentes terméket vásároljunk.

A hústermékek iránt már egy héttel húsvét előtt megnövekedett az érdeklődés, a választásnál ugyanakkor nagyon könnyen mellé lehet nyúlni.

Húsvéti sonkát különböző eljárásokkal lehet előállítani, az árakban pedig visszaköszön a technológia időigényessége – mondta Lászlófi Attila, a Delibox.hu ügyvezetője.

„A hagyományos eljárás szerint a sonkát száraz sózás után hónapokon keresztül érlelik, hidegen füstölik, miközben a termék nyers marad. Ilyen többek között a parasztsonka. Az úgynevezett közepes érlelési idejű, gyors pácolásnál a húsba befecskendezik a páclét, illetve kívülről fedőpáccal kenik be, majd néhány hétig érlelik. Az ilyen sonka lehet nyers vagy főtt is. Végül a gyorsérlelésű, nedves sonkák csak néhány napig érlelődnek, miután nagy mennyiségű páclét juttattak a húsba. Ilyenek általában a fóliázott főtt termékek, amelyek eltarthatósági ideje rövid” – magyarázta a szakember.

A hagyományos érlelésű sonka onnan ismerhető fel, hogy szerkezete sokkal masszívabb és keményebb is.

Lászlófi Attila szerint idén a szaftos húsú kötözött sonka a legnépszerűbb a vásárlók körében, ezt követi szorosan a második helyen a kicsontozott falusi vagy parasztsonka, a dobogó harmadik fokára pedig a sertés felsál fér még oda.

Sokan rendelnek csülköt és tarját is, a sertéshúst nem fogyasztó vásárlóknak pedig a füstölt kacsamellsonkát ajánlják.

Lászlófi Attila arra figyelmeztetett, hogy a gyakran élénk rózsaszínű külsőt a sonka a hozzáadott nitrites pácsónak „köszönheti”. Nagyon sok húsfeldolgozó még ma is ezt használja tartósításra, de a szakember cégénél januártól már nem dolgoznak a vegyülettel.

„Kézműves előállítású sonkáink adalékmentesek, 6-8 hétig állnak tengeri sóban, aztán kiáztatjuk a termékeket, hogy ne legyenek túl sósak. A nitrittel le lehet rövidíteni az érlelési időt, amit az üzemekben leggyakrabban meg is tesznek, csakhogy a nitrittel önmagunkat mérgezzük. A sonkák tartalmazhatnak még cukrot, zselatint, stabilizátorokat, antioxidánsokat és tartósítószert is. Mindezek mennyiségét – így a pácsóét is – szigorúan szabályozzák, így az egészségre ártalmas mennyiséget nem tartalmazhatnak még a gyorsérlelésű sonkák sem. Egyszerre 16 kilogramm nitrites sonkát kellene megenni ahhoz, hogy bármilyen tünet lépjen fel a fogyasztónál, mindenesetre a szervezetnek nem tesz jót” – fogalmazott a Delibox.hu szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS