Borsóhús a közétkeztetésben: mennyire ízlik a gyerekeknek?

2019. 12. 10., 13:15

Mikulás napján 265 gyermek kapott húsmentes bolognai spagettit, melyet a hús helyett teljes egészében borsófehérjéből állítottak elő. Néhány étterem étlapján már fellelhetőek hasonló készítmények, de a szigorú minőségi követelmények okán a gyermekétkeztetésben eddig egyedülálló a kezdeményezés. A teljes mértékben hazai innovációt egy budapesti általános iskola tanulói próbálhatták ki először.

A Food Control cégcsoport és az Új Budai Alma Mater Általános Iskola közös célja, hogy megismertesse a gyermekekkel a világban egyre nagyobb teret hódító növényi fehérje-alapú húsanalógokat.

„Iskolánk évek óta keresi a lehetőséget, hogyan tudnánk a gyermekek egészséges élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteit szélesíteni. Napjainkban már elengedhetetlen, hogy a magas tápérték és ízletes fogások biztosítása mellett az élelmiszerek előállításával kapcsolatos káros környezeti hatásokat is csökkentsük, ezért fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerjék az új típusú "zöldebb" élelmiszerekből készült fogásokat” – emelte ki az iskola igazgatója, Giczi Balázsné Parditka Orsolya.

Az étel elkészítéséhez a fejlesztésben részt vevő kutatóséfek darált hús helyett borsófehérjét használtak. Az ételt a fehérje alapanyagtól kezdve teljes egészében a Food Control csoport SoReCa konyháján készítették el, így a bolognai szósz garantáltan nem tartalmazott semmiféle allergént, adalékanyagot és ízfokozót.

A gyermekek az étkezés végén PUSH’n GO automatán keresztül véleményt nyilváníthattak, amely eredménye alapján 91 százaléknak ízlett a húsanalógból készített ebéd.

Tóth András, a fejlesztési projekt vezetője elmondta: „távolról sem célunk a húsfogyasztás ellen nevelni a gyermekeket, ugyanakkor felelősségünk, hogy táplálkozásunkat elmozdítsuk a fenntarthatóság irányába és gyermekeinket megismertessük új, magas minőségű élelmiszerekkel”.

CREAVEG húsanalóg termékek a SoReCa Kft., a Food Control cégcsoport és a KSERIS Tudástranszfer Nonprofit Kft. 100 százalékban hazai, közös fejlesztése, amely idén októberben elnyerte az Európai Unió Horizon 2020 kutatási programjának kiválósági minősítését.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS