Borsóhús a közétkeztetésben: mennyire ízlik a gyerekeknek?

2019. 12. 10., 13:15

Mikulás napján 265 gyermek kapott húsmentes bolognai spagettit, melyet a hús helyett teljes egészében borsófehérjéből állítottak elő. Néhány étterem étlapján már fellelhetőek hasonló készítmények, de a szigorú minőségi követelmények okán a gyermekétkeztetésben eddig egyedülálló a kezdeményezés. A teljes mértékben hazai innovációt egy budapesti általános iskola tanulói próbálhatták ki először.

A Food Control cégcsoport és az Új Budai Alma Mater Általános Iskola közös célja, hogy megismertesse a gyermekekkel a világban egyre nagyobb teret hódító növényi fehérje-alapú húsanalógokat.

„Iskolánk évek óta keresi a lehetőséget, hogyan tudnánk a gyermekek egészséges élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteit szélesíteni. Napjainkban már elengedhetetlen, hogy a magas tápérték és ízletes fogások biztosítása mellett az élelmiszerek előállításával kapcsolatos káros környezeti hatásokat is csökkentsük, ezért fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerjék az új típusú "zöldebb" élelmiszerekből készült fogásokat” – emelte ki az iskola igazgatója, Giczi Balázsné Parditka Orsolya.

Az étel elkészítéséhez a fejlesztésben részt vevő kutatóséfek darált hús helyett borsófehérjét használtak. Az ételt a fehérje alapanyagtól kezdve teljes egészében a Food Control csoport SoReCa konyháján készítették el, így a bolognai szósz garantáltan nem tartalmazott semmiféle allergént, adalékanyagot és ízfokozót.

A gyermekek az étkezés végén PUSH’n GO automatán keresztül véleményt nyilváníthattak, amely eredménye alapján 91 százaléknak ízlett a húsanalógból készített ebéd.

Tóth András, a fejlesztési projekt vezetője elmondta: „távolról sem célunk a húsfogyasztás ellen nevelni a gyermekeket, ugyanakkor felelősségünk, hogy táplálkozásunkat elmozdítsuk a fenntarthatóság irányába és gyermekeinket megismertessük új, magas minőségű élelmiszerekkel”.

CREAVEG húsanalóg termékek a SoReCa Kft., a Food Control cégcsoport és a KSERIS Tudástranszfer Nonprofit Kft. 100 százalékban hazai, közös fejlesztése, amely idén októberben elnyerte az Európai Unió Horizon 2020 kutatási programjának kiválósági minősítését.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS