Megtiltotta az EU a titán-dioxid felhasználását az élelmiszerekben

Megtiltotta az EU a titán-dioxid felhasználását az élelmiszerekben
2022. 01. 20., 18:03

Az EU 2022. január 18-án megjelent rendelete alapján 2022. augusztus 7-ig állíthatók elő a titán-dioxid (E171) élelmiszer-adalékanyag felhasználásával készített élelmiszerek, amelyek legkésőbb a minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig maradhatnak a forgalomban.

2021 májusában a Nébih is hírt adott arról, hogy az EFSA értékelése szerint, élelmiszer-adalékanyagként nem tekinthető biztonságosnak a titán-dioxid (E 171) felhasználása. Az EFSA kockázatértékelése alapján, a tagállamok bevonásával, az Európai Bizottság döntött a további intézkedésekről. 2022. január 18-án megjelent az élelmiszer-adalékanyagokról szóló uniós rendelet módosítása1, amely megtiltja a titán-dioxid (E 171) felhasználását az élelmiszerekben.  

A titán-dioxidot sokféle élelmiszerben használják, többek között étrend-kiegészítők, pékáruk, bevonatok, rágógumik, italfehérítők, ízesített italok (pl. üdítők, italporok), szószok, feldolgozott hal és halászati termékek (pl. füstölt hal) adalékanyagaként. Tehát a jogszabály-változás számos élelmiszer-előállítót érint, akik számára a rendelet – a zökkenőmentes átállás érdekében – 6 hónapos átmeneti időszakot határoz meg.

Az uniós rendelet 2022. február 7-én lép hatályba, és az ennél korábbi szabályoknak megfelelően előállított élelmiszerek – vagyis amelyek az előírt élelmiszer-kategóriákban és az előírt mennyiségben tartalmazhatnak titán-dioxidot – 2022. augusztus 7-ig továbbra is előállíthatók és forgalomba hozhatók. Ide értendőek az eladás céljából raktárban tárolt élelmiszerek is. Tehát a gyártók a 2022. augusztus 7-ig gyártott és a raktárukban készen tartott termékeket forgalomba hozhatják, illetve a minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig árusíthatják. (Nébih)

Fotó: Oregon State University

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS