Új világrekord: a leghatékonyabb napelem Európában készült

Új világrekord: a leghatékonyabb napelem Európában készült
Gábor János  |  2024. 02. 28., 16:10

A Svédországban épített réz-indium-gallium-szelenid (CIGS) panel energiaátalakítási hatékonysága egy öt éve fennálló japán világcsúcsot adott át a múltnak és hihetetlen hatékonyságot ígér.

Az új világrekordot az Uppsala Egyetem kutatói állítottak fel: olyan CIGS napelem készült a laborjukban, aminek az energiaátalakítási hatékonysága 23,64 százalék. A svéd intézmény közleménye emlékeztet: az előző rekordot a japán Solar Frontier tartotta, 2019 januárja óta, 23,35 százalékos hatékonysággal.

A megújuló energia technológiák, mint például a napenergia, jelentős lökést kaptak a világ szén-dioxid kibocsátásának csökkentését célzó erőfeszítések miatt. Még a gyártás és telepítés költségeinek csökkenése után is, a napenergia mindössze a globális elektromos energiaigény hat százalékát fedezi. Egyelőre. A kristályos szilícium a leggyakrabban használt napelemtípus, mivel olcsó és hosszú az élettartama, de az ezekkel a napelemekkel elért energiaátalakítási hatékonyság mindössze 22 százalék, ami azt jelenti, hogy nem sikerült kihasználni a Földre érkező napfény legalább 80 százalékát.

A tandem paneleket sokan elengedhetetlen technológiai fejlesztésnek tartják a napelemek terén, hiszen ezek már több mint 30 százalékos energiaátalakítási hatékonyságot is kínálhatnak. Ellenük szól ugyanakkor, hogy a perovszkit-alapú tandemcellák magas gyártási költségei eddig áthidalhatatlan akadálynak bizonyultak ahhoz, hogy teret hódítsanak a piacon.

Így készül a rekorder napelem

A CIGS napelemek különleges típusok, hiszen normál ablaküveget használnak, benne különböző alkotóelemek rétegeivel, amelyek meghatározott funkciókat látnak el. Ezek a rétegek általában rezet, indiumot, galliumot és szelént, továbbá ezüstöt és nátriumot tartalmaznak. A rétegeket a molibdén hátlapréteg és egy átlátszó elülső kapcsolati réteg elé helyezik, majd a CIGS réteget rubídium-fluoriddal kezelik. A nátriumréteg reagál a rubídiumra, hogy egyensúlyt teremtsen, ami lehetővé teszi az elektronok hatékony szétválasztását – következésképp' a napelem hatékonyságának növelését.

Az Uppsala Egyetem kutatói és az első Solar European Technology Center ezekkel a megoldásokkal érte el, hogy a napelemük a lehető legtöbb fényt elnyelje, de közben minél kevesebb energia alakuljon át hővé. Az eredmény az új világrekord, a 23,64 százalékos hatékonyság, amit a Fraunhofer ISE Intézet igazolt.

A CIGS többrétegű szerkezetének létrehozásához a kutatóknak meg kellett érteniük, hogy a különböző összetevők hogyan járulnak hozzá az energiahatékonyság növekedéséhez. Együttműködve más intézményekkel, a csapat nano-XRF (röntgenfluoreszcencia spektroszkópia) elemzést végzett a rétegek kompozíciójáról a lundi Max IV létesítményben. A metszetek tanulmányozásához magas felbontású átviteli elektronmikroszkópiát (TEM) használtak, ami segített átlátni a kristályszemek felépítését és azt, hogy hogyan kapcsolódnak a rétegekhez. Az így kidolgozott legújabb technológia a tulajdonságai miatt alkalmas a tandem napelem alsó részének elkészítéséhez, ami a nagyobb teljesítmény kulcsfontosságú feltételének bizonyult.

Gábor János

Főoldali kép: senivpetro - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS