Így pusztul a tenger: illegális a halászat háromnegyede

Így pusztul a tenger: illegális a halászat háromnegyede
2024. 01. 06., 12:10

A túlhalászás még annál is sokkal-sokkal súlyosabb a világ tengerein, mint eddig feltételeztük. A hajók háromnegyede szó szerint zavarosban halászik, mert nem jelenti le a tevékenységét. Kiderült: Ázsia a legnagyobb kizsákmányoló.

Elképesztő leleplezés: egy friss kutatás műholdas adatokra támaszkodva bebizonyította, hogy a világ halászhajóinak kb. háromnegyede, a teherhajóinak pedig 20–31 százaléka szürke zónában mozog, vagyis nyilvánosan nem követhető a tevékenysége, azon egyszerű oknál fogva, hogy le sem jelenti azt. Mindeközben a tengerek élhető területeinek fele is odaveszhetett.

A Global Fishing Watch gépi tanulás és műholdas képalkotás segítségével dolgozik azon, hogy feltérképezze a tengeri forgalmat és a part menti infrastruktúrákat. A kezdeményezés első és legnagyobb eredménye már meg is született: feltárták, hogy a köztudottnál nagyságrendekkel nagyobb túlhalászás zajlik az óceánokon, hiszen a hajók túlnyomó többsége – eddig – láthatatlan volt a nyilvános ellenőrző rendszerekben. Ennek legfőbb oka, hogy sok jármű bemondásra közlekedik, és ha úgy kívánja az egyéni érdeke (úgy kívánja), akkor le sem jelenti a mozgását. A világ meg csodálkozik, hogy hová tűnik a Föld tengereinek élővilága.

A Nature-ben publikált tanulmány megállapítja, hogy az ipari halászhajók háromnegyede láthatatlan maradt a nyilvánosan elérhető nyomkövető rendszerekben.

Az óceán döntő szerepet játszik a kereskedelemben. Több mint egymilliárd ember számára elsőszámú táplálékforrás, és a globális tengeri halászat kb. 260 millió személynek ad munkát. Az összes kereskedelmi áru mintegy 80 százalékát szállítják tengeri útvonalakon, míg a világ kőolajának közel 30 százaléka szintén teherhajókon közlekedik. Az ember tengeri tevékenységének feltérképezése komoly kihívás, elsősorban a korlátozott hajókövető rendszerek és a nyomkövető eszközök használatára nem kötelezett hajók miatt.

E kihívásra válaszul az új tanulmány a 2017 és 2021 közötti időszakra vonatkozó műholdas felvételek segítségével részletes világtérképet mutat be a tengeren folytatott ipari tevékenységekről. Az óceáni vizek több mint 15 százalékát vizsgálták meg, és kifejezetten olyan területekre összpontosítottak, ahol az ipari tevékenység több mint 75 százaléka zajlik. A kutatás számos olyan problémára világított rá, amiről korábban tudomásunk sem volt. Kiderült, hogy az illegalitás minden elképzelhető mértéket felülmúl: a globálisan feltérképezett ipari halászat 72–76 százaléka egyáltalán nem jelent meg a nyilvános megfigyelőrendszerekben. Érdemes hozzátenni: az összes hajózási tevékenység legnagyobb részéért (67 százalék) Ázsia a felelős, majd Európa (12 százalék) és Észak-Amerika (7 százalék) következik, míg a legtöbb zavarosban halászó hajót Dél- és Délkelet-Ázsia, valamint Afrika vizein észlelték.

„A nyilvánosan elérhető adatok tévesen azt sugallják, hogy Ázsiában és Európában hasonló mértékű halászat folyik a határaikon belül, de a mi feltérképezésünk azt mutatja, hogy Ázsia dominál - minden 10 halászhajóból, amelyet a vízen találtunk, hét volt ázsiai és csak egy európai” – közölte Jennifer Raynor, a Wisconsin-Madison Egyetem adjunktusa, egyben a tanulmány társszerzője.

A kutatás összegezte: az egyre bővülő kék gazdaság forgalma jelenleg évi 1,5–2,5 ezer milliárd dollár, amiben benne van a halászat és a teherszállítás mellett a tengeri megújuló energiatermelés, az akvakultúra tevékenység és a bányászat is. A szegmens bővülése hihetetlen mértékben járul hozzá a földi ökoszisztéma összeomlásához. A halállományok kizsákmányolása kb. harmadával haladja meg a fenntartható szintet, pedig az emberi iparosítás miatt a kritikus tengeri élőhelyek 30–50 százaléka már így is odaveszett.

Gábor János

Főoldali kép: rawpixel.com - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS