Ez lehet a végső megoldás a műanyag ellen: sosem látott, tiszta módszerrel lebontható

Ez lehet a végső megoldás a műanyag ellen: sosem látott, tiszta módszerrel lebontható
Gábor János  |  2025. 03. 13., 11:05

Ma még hihetetlennek tűnik, de sikerült megoldani: költséges, mérgező és szennyező megoldások helyett a műanyag alkotóelemeire bontható a levegő páratartalmának segítségével.

Az eljárást az amerikai Northwestern Egyetem kutatói fejlesztettek ki, és nem elég, hogy olcsó, illetve környezetkímélő, még rendkívül egyszerű is. A műanyag a levegő nedvességtartalmát kihasználva bontható szét, hogy aztán az alkotóelemeit újrahasznosítva további termékek készüljenek belőle.

A folyamat a ma ismert lebontó eljárásokhoz képest környezetbarát, oldószermentes és egyáltalán nem mérgező. Egy olcsó katalizátorral először megbontják a poliészterek leggyakrabban használt műanyagtípusának, a polietilén-tereftalátnak (PET) a kémiai kötéseit, majd a szétbomlott anyagot egyszerűen környezeti levegőnek teszik ki, kvázi szellőztetik egy kicsit. A levegőben nyomokban jelen lévő nedvesség hatására a PET monomerekre bomlik, amelyek újrahasznosíthatók új PET-termékek vagy más, akár értékesebb műanyag elemek előállítására.

„Az Egyesült Államok az egy főre jutó műanyagszennyezésben az első helyen áll, és ezeknek a műanyagoknak csupán öt százalékát hasznosítjuk újra, tehát nagy szükség van olyan technológiákra, amelyek különböző műanyaghulladékokat képesek feldolgozni – idézi az egyetem közleménye a kutatás egyik vezetőjét, Yosi Kratish-t. A jelenlegi módszerek általában megolvasztják a műanyag palackokat, majd gyengébb minőségű termékekké alakítják őket. A mi kutatásunk különlegessége, hogy a levegő nedvességtartalmát használjuk a műanyag lebontására, így rendkívül tiszta és szelektív folyamatot érünk el.”

Egyszerűbb és környezetbarátabb megoldás a műanyag ellen

A plasztikok lebontásának jelenlegi módszerei magas hőmérsékletet, nagy energiafelhasználást és oldószereket igényelnek, ezáltal mérgező melléktermékekkel járnak, ráadásul a használt katalizátorok gyakran drágák és mérgezőek, illetve növelik a hulladék mennyiségét.

„A mi megközelítésünk ehhez képest oldószermentes, és a levegő nedvességtartalmára támaszkodik. Ez nemcsak környezetbarát, hanem a gyakorlatban is könnyen alkalmazható – mutatott rá Naveen Malik, a témáról publikált tanulmány vezető szerzője.

A kutatók bőségesen rendelkezésre álló, olcsó és nem mérgező anyagokat, molibdén katalizátort és aktivált szenet használtak. Összekeverték velük a PET-et, majd felmelegítették. A folyamat során a kötések rövid idő alatt felbomlottak, ezután a lebontott anyagot levegőnek tették ki. A levegőben lévő kis mennyiségű vízpára hatására az anyag tereftálsavvá (TPA) alakult, amely a poliésztergyártás értékes alapanyaga. Az egyetlen melléktermék az acetaldehid lett, ami viszont könnyen eltávolítható ipari vegyület.

„A levegő jelentős mennyiségű nedvességet tartalmaz, így könnyen hozzáférhető és fenntartható forrást biztosít a kémiai reakciókhoz – magyarázta Malik. Még viszonylag száraz körülmények között is körülbelül 10–15 ezer köbkilométernyi víz található a légkörben. Ennek a nedvességének a felhasználása lehetővé teszi, hogy ne legyen szükség nagy mennyiségű oldószerre, csökkentsük az energiafelhasználást és elkerüljük az agresszív vegyi anyagok alkalmazását.”

Bíztató eredmények után ipari felhasználás

A kutatók négy óra alatt visszanyerték a kísérlet során használt TPA 94 százalékát. A módszert tesztelték valódi tárgyakon – például műanyag palackokon, pólókon és vegyes műanyaghulladékon -, és ezekkel ugyanolyan hatékonynak bizonyult. Még a színezett műanyagokat is lebontotta tiszta, színtelen TPA-ra.

A kísérletek bebizonyították, hogy katalizátor tartós és újra felhasználható, így többszöri alkalmazás után sem veszít hatékonyságából. A módszer a vegyes műanyagok esetében ugyancsak működik, vagyis nincs szükség az anyagok előzetes szétválogatására, ami jelentős gazdasági előnyt jelent az újrahasznosító ipari szereplők számára. A következő lépés az ipari méretekre való skálázás. A kutatók célja, hogy optimalizálják a folyamatot, és biztosítsák, hogy nagy mennyiségű műanyaghulladékot is kezelni tudjon.

Címlapkép: Muntaka Chasant - Wikipedia

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 08:50
A téli szezon első hónapjai új csúcsot hoztak az osztrák szállodákban, panziókban és üdülőházakban. 2024 novembere és 2025 januárja között összesen 34,16 millió vendégéjszakát töltöttek el a turisták az ország szálláshelyein, 6,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – tájékoztatott az osztrák statisztikai hivatal.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS