Uniós Ökológiai Díj: nincs magyar a nyertesek között

Uniós Ökológiai Díj: nincs magyar a nyertesek között
2022. 09. 26., 16:21

„Az Ausztriából, Belgiumból, Horvátországból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Spanyolországból és Svédországból érkező nyertesek mindegyike aktívan hozzájárul az európai ökológiai ágazat és értéklánc növekedéséhez, innovációjához, valamint ahhoz, hogy az ágazatnak köszönhetően a mezőgazdaság mérsékelt hatást gyakoroljon az éghajlatra és a környezetre.”

Az Európai Bizottság kihirdette az idén első alkalommal odaítélt Uniós Ökológiai Díjak nyerteseit. A nyolc díjazotti kategória különböző szereplők tevékenységeit részesíti elismerésben, a mezőgazdasági termelőktől az éttermekig. Az Ausztriából, Belgiumból, Horvátországból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Spanyolországból és Svédországból érkező nyertesek mindegyike aktívan hozzájárul az európai ökológiai ágazat és értéklánc növekedéséhez, innovációjához, valamint ahhoz, hogy az ágazatnak köszönhetően a mezőgazdaság mérsékelt hatást gyakoroljon az éghajlatra és a környezetre – olvasható a Bizottság közleményében. Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság kezdeményezésére tavaly került sor először az Uniós ökológiai napra, amely 2022-ben kiegészült az Uniós Ökológiai Díjak odaítélésével.

A díjátadó ünnepségen Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „A győztesek történetei egytől egyig lenyűgöznek. Rendkívül elkötelezett embereket, szervezeteket és intézményeket ismertem meg bennük, akik – gyakran igen nehéz körülmények között – már jóval az előtt igyekeztek előmozdítani az ökológiai termelést, hogy az népszerűvé vált. A díjazottak az EU különböző országaiban folytatják tevékenységüket, ami azt mutatja, hogy az ökológiai termelés Unió-szerte elterjedt és az ökológiai kiválóság mindenütt fellelhető. Mindez bizakodásra ad okot a tekintetben, hogy az ökológiai termelés tovább fog fejlődni, és további előnyökkel járhat a mezőgazdasági termelők, a vidéki közösségek és a társadalom egésze számára.”

Mivel az ökológiai termékek iránti növekvő kereslet elengedhetetlen az ökológiai termelés ösztönzéséhez, a Bizottság arra törekszik, hogy széles körben felhívja a figyelmet az ilyen termékek jellemzőire és előnyeire. Az Uniós Ökológiai Díjak az ökológiai értéklánc azon szereplőit részesítik elismerésben, akik innovatív, fenntartható és inspiráló projektjeik révén valódi hozzáadott értéket teremtenek az ökológiai termelés és fogyasztás terén. A díjakat az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága, a mezőgazdasági vállalkozók és mezőgazdasági szövetkezetek európai szövetsége (COPA-COGECA) és a bioélelmiszereket és biogazdálkodást előmozdító IFOAM Organics Europe ernyőszervezet közösen ítéli oda, a zsűri munkájában pedig az Európai Parlament és a Tanács is közreműködik.

A nyertesek

A legjobb mezőgazdasági termelő (nő): Nazaret Mateos Álvarez (Spanyolország); a gazdálkodó Spanyolország északi részén működtet ökológiai gombatermelő létesítményt. Egyedülálló termesztési módszert dolgozott ki, amely minimális inputanyag-felhasználás és a vízfogyasztás számottevő csökkentése mellett maximalizálja a termék minőségét.

A legjobb ökológiai mezőgazdasági termelő (férfi): David Pejić (Horvátország); az ország legrégebbi, Zágráb közelében található ökológiai gazdaságában több mint 60 különböző növénykultúrát termeszt. A gazdaság oktatási, képzési és tanácsadási tevékenységeket is folytat, továbbá egy pékségnek és egy étteremnek is otthont ad.

A legjobb ökológiai régió: Okcitánia régió (Franciaország); az ökológiai termelés meghonosítása a dél-franciaországi Okcitániában zajló fejlesztések egyik prioritása. Jelenleg az összes mezőgazdasági földterület 19%-a ökológiai gazdálkodás alatt áll, ez 608 285 hektárt és 13 265 gazdaságot jelent. Céljuk, hogy 2030-ra mezőgazdasági földterületek 30%-át ökológiai gazdálkodás alá vonják. Átfogó megközelítésük része az inkluzív regionális kormányzás és a termeléstől a fogyasztásig a teljes értéklánc bevonása.

A legjobb ökológiai város: Seeham (Ausztria); az Ausztria északnyugati részén található város az ökológiai városok európai hálózatának (Organic Cities Network Europe) tagja. A város nyilvános étkezdéi, óvodái és iskolái 100%-ban bioélelmiszereket kínálnak. Intenzív együttműködés folyik az idegenforgalmi infrastruktúrákkal is, melyek nyomán a biotermékek eljutnak a gasztronómiába és a szállodákba is.

A legjobb biokörzet: Associazione Bio-Distretto Cilento (Olaszország); a cilentói biokörzet fenntartható és helyi élelmiszer-termelésbe eszközölt beruházásai olyan idegenforgalmi kezdeményezésekhez kapcsolódnak, mint az ökostrandok és a bioösvények kialakítása. Ez kedvez a munkahelyteremtésnek, a társadalmi kohéziónak és a térség megújulásának is.

A legjobb ökológiai kkv: Goodvenience.bio (Németország); a tíz alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás kézműves és bioleveseket, -szószokat, -fűszereket és -olajokat állít elő. Nagy hangsúlyt fektet a fenntartható, körforgásos és innovatív termelésre, valamint az egészséges étrend népszerűsítésére, amihez receptesblogjuk és főzővideóik is hozzájárulnak.

A legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő: La ferme à l'arbre de Liège (Belgium); az élelmiszer-kisáruház, amely egy gazdaság részeként működik, 1978 óta értékesít biotermékeket, többek között a régióból származó húst és lisztet. A vállalkozás – nagy hangsúlyt fektetve a fenntartható és körforgásos termelésre – zöld energiát használ, igyekszik mellőzni a csomagolóanyagok használatát, és választékát helyi beszerzésekre alapozva minimalizálja a közlekedésből származó kibocsátásokat.

A legjobb ökológiai étterem: Lilla Bjers (Svédország); a Balti-tenger Gotland szigetén található Lilla Bjers ökológiai gazdaság és étterem mozgatórugója a „vetéstől a fogyasztásig” elv. A biológiai sokféleség megőrzésére törekvő gazdaságban 300 különböző növénykultúrát termesztenek, fosszilis tüzelőanyagoktól mentes körülmények között. Az étterem fiatal biogazdálkodók és ökoszakácsok képzési központjaként is működik.

Uniós Ökológiai Díj

Az első alkalommal kiosztott Uniós Ökológiai Díjakra 2022. március 25. és június 8. között lehetett jelentkezni, a 24 előválogatott jelöltet júliusban jelentették be. A felhívásra 26 tagállamból több mint 200-an jelentkeztek. A zsűrit az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága, a COPA-COGECA, az IFOAM Organics Europe, az Európai Parlament és az EU Tanácsának képviselői alkották. A pályázatra az ökológiai értéklánc bármely szereplője jelentkezhetett. A zsűri az ökológiai termékek Unión belüli szélesebb körű hozzáférhetőségét és megfizethetőségét szem előtt tartva a következő kritériumokat használta az értékeléshez: kiválóság, innováció, fenntarthatóság, a projekt megismételhetősége az Unió más részein.

Az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési terv irányt szab, hogy miként lehet 2030-ra az uniós mezőgazdasági földterületek 25 százalékát ökológiai gazdálkodás alá vonni, és jelentősen bővíteni az ökológiai akvakultúrát. A szélesebb körű ökológiai termelés a műtrágyák, növényvédő szerek és antimikrobiális szerek mérsékelt használatával jár, egyúttal kedvező hatást gyakorol az éghajlatunkra, a környezetre, a talajra, a vízre, a biológiai sokféleségre és az állatjólétre is, ami illeszkedik az európai zöld megállapodás, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia valamennyi elsődleges célkitűzéséhez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Ahhoz, hogy a Föld még az unokáinknak is élhető maradjon, elengedhetetlen a biológiai sokszínűség, aminek ma, május 22-én van a világnapja: a biodiverzitást fenyegető veszélyeket nem vehetjük félvállról!

  Rovathírek: ATOMBUSINESS