MSCA4Ukraine: ukrán kutatókat támogat a Marie Skłodowska-Curie program

2022. 05. 25., 19:47

Az EU által az Oroszország ukrajnai inváziójára adott válasz részeként az Európai Bizottság hivatalosan bejelentette a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramon belül a Marie Skłodowska-Curie Actions (MSCA) részét képező MSCA4Ukraine program elindítását.

Az új konstrukció a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő ukrajnai kutatókat támogatja tudományos munkájuknak az Európai Unió tagállamaiban, illetve a Horizont Európa társult országaiban történő folytatásában.

Az MSCA4Ukraine Fellowships konstrukció leírását az MSCA 2021–2022-re vonatkozó módosított munkaprogramja tartalmazza. A kutatóknak nyújtott támogatás részét képezik a képzési tevékenységek, amelyek mind a kutatással kapcsolatos, mind a kulcsfontosságú átadható készségek és kompetenciák fejlesztésére összpontosítanak. Az MSCA többi alprogramjához hasonlóan a rendszer külön támogatást biztosít a kutatók családjai számára.

A 25 millió eurós keretösszegű ösztöndíjprogram megvalósítására nem külön pályázati felhívás során kerül sor, hanem „MSCA for Researchers at Risk” (H2020-MSCA-RR-2018, HORIZON-MSCA-2021-RR-01) pályázatán nyertes konzorcium bonyolítja majd azt le. A doktorjelöltek és a doktori fokozattal rendelkező kutatók fogadásának finanszírozására vonatkozó részletesebb információk az érdeklődő szervezetek számára várhatóan 2022 őszétől lesznek elérhetők az Európai Bizottság „Funding & Tenders” portálján.

Az Európai Bizottság ukrajnai kutatókat támogató további kezdeményezése az EURAXESS platform keretében működő „European Research Area for Ukraine” (ERA4Ukraine), ami egyablakos információs és támogató szolgáltatási felületet biztosít az ukrajnai kutatók és az Ukrajnából menekülő kutatók számára.

NKFIH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS