Komoly változások előtt a vezetői engedélyekre vonatkozó uniós szabályozás

2023. 12. 06., 10:10

Az Európai Tanács elfogadta az uniós közúti közlekedés biztonságosabbá tételét célzó álláspontokat, amelyek – többek között – módosítják a vezetői engedélyekről szóló rendeletet.

Az Európai Tanács elfogadta közös álláspontját a „közúti közlekedésbiztonsági” jogalkotási csomag részét képező két bizottsági javaslatról. E javaslatok arra hivatottak, hogy módosítsák, illetve hatályon kívül helyezzék:
– a vezetői engedélyekről szóló 2006. és 2022. évi, valamint 2012. és 2018. évi rendeletet, és
– a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjéről szóló 2015. évi irányelvet.

Irányelv a vezetői engedélyekről

A Bizottság javaslatának célja a közúti közlekedésbiztonság javítása és a polgárok Unión belüli szabad mozgásának megkönnyítése. A javaslatot a jelenlegi irányelv teljes átdolgozásának kell tekinteni, mivel a legutóbbi jelentős reformra 2006-ban került sor, és azt a tagállamoknak 2013-ig kellett átültetniük. A javaslat négy fő új elemet vezet be a jelenlegi rendszerbe:
– a kezdő gépjárművezetőkre vonatkozó európai rendszert, amely 17 éves kortól, vezetői engedély birtokában lehetővé teszi a kísérővel történő vezetést;
– szigorúbb feltételeket a kezdő járművezetők számára a vezetés első két (vagy a tagállami szabályoktól függően több) évében;
– az európai digitális személyiadat-tárca részét képező digitális vezetői engedélyt, valamint
– az egészségi állapot önértékelését, szűrőként a járművezető alkalmasságának orvosi vizsgálatához.

A Tanács a közös álláspontjában megtartotta a bizottsági javaslat általános irányvonalát, ugyanakkor számos változtatást vezetett be a bizottsági javaslathoz képest; ezek összefoglalva a következők:
– az idősebbek vezetői engedélyeinek érvényességi ideje önkéntes alapon továbbra is lerövidíthető marad;
– egyértelműbben meghatározott fizikai és szellemi alkalmassági vizsgálat a vezetői engedélyek kiállítását és megújítását megelőzően, a tagállamokban kidolgozott különböző rendszerek alapján;
– a digitális vezetői engedélyek műszaki elemeinek a digitális személyazonosságról (eIDAS) szóló rendelet módosításához való igazítása, valamint a tagállamok végrehajtási kötelezettségének végrehajtási jogi aktusok elfogadásához való kötése;
– részletesebb iránymutatás a harmadik országok közúti közlekedésbiztonsági keretrendszerének a Bizottság általi értékeléséhez;
– a kísérővel történő vezetés rendszerében a kísérő személyre vonatkozó követelmények pontosítása, amely csak a B kategóriájú vezetői engedély esetében lesz kötelező;
– a próbaidő feltételeinek újrafogalmazása a tagállami hatáskörök és a bevett gyakorlatok figyelembevételével;
– lehetőség arra, hogy a polgárok bizonyos feltételek mellett elméleti vizsgát tegyenek az állampolgárság szerinti tagállamban, ha az eltér a lakóhely szerinti tagállamtól; a gyakorlati vizsga tekintetében ezzel szemben nincs ilyen opció.

Irányelv a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjéről

A javaslat célja annak biztosítása, hogy a külföldi járművezetők a más tagállamokban történő vezetés során tiszteletben tartsák a közlekedési szabályokat.

A Tanács megtartotta a bizottsági javaslat általános irányvonalát, ugyanakkor számos változtatást vezetett be a javaslathoz képest, elsősorban a jogi aktus hatályának és fogalommeghatározásának pontosítása céljából. Ez többek között a következőket foglalja magában:
– az „érintett személy” fogalmának bevezetése, valamint a nemzeti kapcsolattartó pontok és az illetékes hatóságok szerepének és felelősségi körének pontosítása;
– a bizottsági javaslat további jogsértésekkel egészült ki, ilyenek például a behajtási korlátozások, illetve a vasúti átjárókra vonatkozó szabályok be nem tartásának esetei, valamint a cserbenhagyásos esetek;
– a gépjármű-nyilvántartási adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos különböző eljárásoknak és annak a további pontosítása, hogy az illetékes hatóságok milyen módon kérhetnek kölcsönös segítséget annak biztosításához, hogy az érintett személy azonosítható legyen, hogy a közlekedési jogsértésről szóló értesítés megérkezzen a megfelelő helyre, valamint hogy a közúti közlekedési bírságok behajtása eredményesebb legyen;
– a járművezető vagy bármely más érintett személy alapvető jogainak védelme érdekében bevezetett valamennyi szükséges biztosíték.

A soron következő elnökség megkezdheti a tárgyalásokat (a „háromoldalú egyeztetéseket”) az Európai Parlamenttel e kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokról – ismerteti a következő lépéseket az Európai Tanács közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS