Az Európai Bizottság elfogadta a Horizont Európa 2023–2024. évi fő munkaprogramját, amely mintegy 13,5 milliárd euróval támogatja az európai kutatókat és innovátorokat abban, hogy áttörést jelentő megoldásokat találjanak a környezeti, energetikai, digitális és geopolitikai kihívásokra.
Ez a finanszírozás a tágabb értelemben vett 95,5 milliárd eurós uniós kutatási és innovációs keretprogram, a Horizont Európa részeként hozzá fog járulni az EU éghajlat-politikai céljainak eléréséhez, az energetikai reziliencia növeléséhez és az alapvető digitális technológiák fejlesztéséhez. Emellett célzott intézkedésekkel támogatja Ukrajnát, fokozza a gazdasági rezilienciát és hozzájárul a Covid19-világjárványt követő fenntartható helyreállításhoz. Hozzá fog járulni egy erősebb európai kutatási és innovációs ökoszisztéma megteremtéséhez, többek között a kutatók és innovátorok szélesebb körű európai részvétele, a nagyobb mobilitás és a világszínvonalú kutatási infrastruktúrák finanszírozása révén – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
„Ez a kutatásra és innovációra szánt 13,5 milliárd eurós finanszírozás befektetés Európa jövőjébe. Segíteni fog bennünket a zöld megállapodás megvalósításában, Európa digitális transzformációjának előmozdításában, valamint abban, hogy Európát reziliensebbé és versenyképesebbé tegyük” – mondtaMargrethe Vestager,a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök.
„A Horizont Európa mai napon elfogadott 2023–2024. évi munkaprogramja támogatni fogja a kutatási és innovációs közösségeket korunk alapvető kihívásainak kezelésében. A program újabb ugródeszkát jelent ahhoz, hogy az ígéretesebb jövő érdekében vezető szerepet töltsünk be az innovációban – mondta Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos.
5,67 milliárd eurót (a munkaprogram költségvetésének több mint 42%-át) a legfontosabb éghajlat-politikai célkitűzések elérésére, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló innovatív megoldások keresésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra különítenek el. 1,67 milliárd eurós hozzájárulásban részesül a biológiai sokféleség támogatása.
Több mint 4,5 milliárd eurós támogatásban részesül az EU digitális transzformációja, ezen belül többek között az alapvető digitális technológiák fejlesztése és a polgárok életébe való integrációjuk ösztönzése.
Széles körű támogatást kap az új európai Bauhaus is, amelynek célja, hogy bemutassa a zöld átállás előnyeit az emberek mindennapi életében és élettereiben.
A REPowerEU tervvel összhangban közel 970 millió eurót fordítanak majd a tiszta energiára való átállás felgyorsítására, valamint Európa megbízhatatlan beszállítóktól és az ingadozó fosszilis tüzelőanyagoktól való energiafüggetlenségének fokozására.
2023-ban a munkaprogram több mint 1 milliárd euró összegű finanszírozást irányít a Next Generation EU-ból a Covid19-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károkból való európai helyreállításra. Emellett 336 millió euróval támogatja a kutatást és az innovációt a világjárványokra való felkészültség javítása és az egészségügyi szükséghelyzetekre való reagálás érdekében. Ez összhangban van az Európai Unió Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságának (HERA) célkitűzéseivel.
A munkaprogram támogatni fogja továbbá a fizikai és kiberfenyegetésekkel szembeni kritikus infrastruktúrákat az EU rezilienciájának megerősítése érdekében.
Ukrajna a 2022-ben már elindított 70 millió euró összegű célzott intézkedéseken felül célzott támogatásban részesül. Az új intézkedések közé tartozik az ukrajnai kutatók európai kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférésének megerősítése, az egészségügy területén dolgozó ukrán tudósok folyamatos támogatása, valamint több ukrán város klímasemleges újjáépítésének támogatása a klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós küldetés keretében.
A Horizont Európa 2023–2024. évi munkaprogramja a megújuló energiákra, az élelmiszerrendszerekre, a globális egészségügyre, a környezeti megfigyelésre stb. irányuló nemzetközi kezdeményezéseket támogató és megerősítő intézkedésekre terjed ki. A kezdeményezés az Afrika kezdeményezésre épül, és bevezeti az új mediterrán kezdeményezést, amely az „Unió a Mediterrán Térségért” kezdeményezéssel kidolgozott új kutatási és innovációs menetrendre reagál.
Ami a Kínával folytatott együttműködést illeti, a munkaprogram a globális kihívások kezelésére fog összpontosítani az élelmezésre, a mezőgazdaságra, a biotechnológiára, az éghajlatváltozásra és a biológiai sokféleségre irányuló két kiemelt kutatási kezdeményezés révén.
A nemzetközi együttműködésre való nyitottság egyensúlyban van azzal, hogy meg kell védeni az EU érdekeit a stratégiai területeken, különösen az EU nyitott stratégiai autonómiájának, technológiai vezető szerepének és versenyképességének előmozdítása érdekében.
2023-ban több mint 600 millió euró kerül elkülönítésre az öt uniós küldetésre. Ez olyan kutatásokat és innovációkat fog támogatni, amelyek eredményeként várhatóan a helyi és regionális önkormányzatok felkészültebbek lesznek az éghajlattal kapcsolatos kockázatok kezelésére, és sor kerül a szabad vízáramlású folyók legalább 25 000 km hosszan történő helyreállítására, klímasemleges városokra vonatkozó megállapodások megkötésére 100 várossal, talajmegfigyelési programok bevezetésére vagy a minimálisan invazív rákdiagnosztikai beavatkozások optimalizálására. A Bizottság arra számít, hogy a küldetések más finanszírozási forrásokból is kapnak hozzájárulást annak érdekében, hogy 2023 végére olyan általános beruházási szintet érjenek el, amely meghaladja a Horizont Európa keretében végrehajtott beruházásokat.
Az első pályázati felhívások 2022. december 7-én jelennek meg az EU finanszírozási és pályázati portálján. A potenciális pályázókat célzó Horizont Európa információs napokra 2022. december 6. és 2023. február 16. között kerül sor.
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.