Dezinformáció elleni küzdelem: elkészült a tanárok munkáját segítő uniós iránymutatás

2022. 10. 12., 13:19

„A tanárok és oktatók az egyik legfontosabb példaképek a fiatalok számára, és nagyon fontos, hogy képzettek legyenek, hogy segíteni tudjanak a fiataloknak megkülönböztetni, hogy mi a hír és mi a dezinformáció.”

Az Európai Bizottság iránymutatásokat tett közzé az általános és középiskolákban dolgozó tanárok és oktatók számára arról, hogy hogyan lehet kezelni a dezinformációt és előmozdítani a digitális jártasságot az osztálytermekben.

Az iránymutatások gyakorlati támogatást nyújtanak a tanárok és oktatók számára, és tartalmazzák a technikai fogalmak meghatározását, tanórai tevékenységeket és az egészséges online szokások ösztönzésének módját. Ez az eszköztár három fő témát ölel fel: a digitális jártasság kiépítése, a dezinformáció kezelése, valamint a digitális jártasság vizsgálata és értékelése.

A közvetlen teszteredmények szerint ma Európában háromból egy 13 éves diák nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, és az OECD szerint az EU-ban a 15 évesek alig több mint fele számolt be arról, hogy megtanították nekik, hogyan ismerjék fel, hogy az információ szubjektív vagy elfogult. Következésképpen egyértelműen meg kell erősíteni az oktatás és képzés szerepét a dezinformáció kezelésében és a digitális jártasság valamint a médiaműveltség előmozdításában. Ez növelni fogja a rezilienciát és az online dezinformáció hatásainak hatékonyabb leküzdését – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos a következőképpen nyilatkozott: „Ezek az iránymutatások gyakorlati eszköztárat jelentenek a tanárok és oktatók számára. A tanárok rendelkezésére bocsátják azokat az ismereteket és eszközöket, amelyek segítségével megtaníthatják fiataljainknak, hogy miként igazodjanak el a digitális világban. Már egy olyan tanár is, akinek nincs vagy csak csekély tapasztalata van a digitális oktatás terén, képes lesz hatékonyan elmagyarázni a diákoknak, hogy hogyan lehet felismerni a dezinformációt. Meggyőződésem, hogy ezek az iránymutatások sokak számára változást hoznak.”

A belső piacért felelős biztos, Thierry Breton hozzátette: „A tanárok és oktatók az egyik legfontosabb példaképek a fiatalok számára, és nagyon fontos, hogy képzettek legyenek, hogy segíteni tudjanak a fiataloknak megkülönböztetni, hogy mi a hír és mi a dezinformáció. Ezen új Iránymutatások és az új, gyermekbarát internetre vonatkozó stratégia révén könnyebbé kívánjuk tenni Európa iskoláiban a digitális jártassági készségek már fiatal kortól történő előmozdítását.”

A ma bemutatott iránymutatásokat a dezinformáció kezelésével és a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdításával foglalkozó bizottsági szakértői csoport támogatásával dolgozták ki, amely az oktatás és képzés, a műsorszolgáltatás, a tudományos élet, a közösségi média és az újságírás világából származó gyakorlatok széles skáláját egyesíti. A szakértői csoport ugyanekkor közzétett egy jelentést is, amely elemzi az oktatás és képzés szerepét a dezinformáció kezelésében, illetve lehetséges megoldásokat vázol fel uniós és nemzeti szintű szakpolitikák révén.

A Bizottság további beruházásokat fog eszközölni ebbe az ügybe az Erasmus+ 2023. évi éves munkaprogramján keresztül, amely a dezinformáció kezelése és a digitális jártasság előmozdítása terén a tanárképzésre és a tantervfejlesztésre összpontosító nagyszabású, előremutató projektek finanszírozását biztosítja.

A Bizottság az új iránymutatásokat a tanárok támogatására irányuló intézkedésekhez is fel fogja használni az új, gyermekbarát internetre vonatkozó stratégia kapcsán.

A médiaműveltség szerepe a dezinformáció elleni küzdelemben

Az iránymutatások a digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) és az európai demokráciáról szóló cselekvési terv részét képezik. Hozzá fognak járulni az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításához. Kiegészítik továbbá azt a munkát, amelyet az Európai Bizottság az Erasmus+ program, az Európai Szolidaritási Testület és az eTwinning révén már most is végez a dezinformáció kezelése érdekében.

A médiaműveltség szerepét a dezinformáció elleni küzdelemben a Kreatív Európa program, valamint az Európai Bizottság által támogatott, a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja és annak regionális központjai támogatják.

Az iránymutatások kidolgozásának támogatása érdekében a Bizottság a dezinformáció kezelésével és a digitális jártasság oktatáson és képzésen keresztül történő előmozdításával foglalkozó informális szakértői csoportot hozott létre. A csoportban való részvételre május 31-én szakértői felhívást tettek közzé, amely június 29-én lezárult.

A szakértői csoport zárójelentése betekintést nyújt abba, hogy az oktatás és a képzés milyen kulcsfontosságú szerepet játszik a fiataloknak a mai digitális világhoz szükséges kompetenciákkal való felvértezésében, ideértve a dezinformáció kezelését is, ugyanakkor hangsúlyozza az ezen összetett és dinamikus területen jelentkező fő kihívásokat és lehetséges megoldásokat. Utal a meglévő uniós szintű szakpolitikákra és nemzetközi kezdeményezésekre, hangsúlyozva a meglévő munkára való építkezés hozzáadott értékét. A jelentés négy fő dimenziót vázol fel a dezinformáció kezelése és a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdítása terén a dezinformáció technológiai és pszichológiai jellegével kapcsolatban; a digitális jártasság, a tanárok és oktatók igényeinek fő dimenziói; végül pedig a tagállamokban alkalmazott hatékony megközelítések.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS