„A tanárok és oktatók az egyik legfontosabb példaképek a fiatalok számára, és nagyon fontos, hogy képzettek legyenek, hogy segíteni tudjanak a fiataloknak megkülönböztetni, hogy mi a hír és mi a dezinformáció.”
Az Európai Bizottság iránymutatásokat tett közzé az általános és középiskolákban dolgozó tanárok és oktatók számára arról, hogy hogyan lehet kezelni a dezinformációt és előmozdítani a digitális jártasságot az osztálytermekben.
Az iránymutatások gyakorlati támogatást nyújtanak a tanárok és oktatók számára, és tartalmazzák a technikai fogalmak meghatározását, tanórai tevékenységeket és az egészséges online szokások ösztönzésének módját. Ez az eszköztár három fő témát ölel fel: a digitális jártasság kiépítése, a dezinformáció kezelése, valamint a digitális jártasság vizsgálata és értékelése.
A közvetlen teszteredmények szerint ma Európában háromból egy 13 éves diák nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, és az OECD szerint az EU-ban a 15 évesek alig több mint fele számolt be arról, hogy megtanították nekik, hogyan ismerjék fel, hogy az információ szubjektív vagy elfogult. Következésképpen egyértelműen meg kell erősíteni az oktatás és képzés szerepét a dezinformáció kezelésében és a digitális jártasság valamint a médiaműveltség előmozdításában. Ez növelni fogja a rezilienciát és az online dezinformáció hatásainak hatékonyabb leküzdését – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos a következőképpen nyilatkozott: „Ezek az iránymutatások gyakorlati eszköztárat jelentenek a tanárok és oktatók számára. A tanárok rendelkezésére bocsátják azokat az ismereteket és eszközöket, amelyek segítségével megtaníthatják fiataljainknak, hogy miként igazodjanak el a digitális világban. Már egy olyan tanár is, akinek nincs vagy csak csekély tapasztalata van a digitális oktatás terén, képes lesz hatékonyan elmagyarázni a diákoknak, hogy hogyan lehet felismerni a dezinformációt. Meggyőződésem, hogy ezek az iránymutatások sokak számára változást hoznak.”
A belső piacért felelős biztos, Thierry Breton hozzátette: „A tanárok és oktatók az egyik legfontosabb példaképek a fiatalok számára, és nagyon fontos, hogy képzettek legyenek, hogy segíteni tudjanak a fiataloknak megkülönböztetni, hogy mi a hír és mi a dezinformáció. Ezen új Iránymutatások és az új, gyermekbarát internetre vonatkozó stratégia révén könnyebbé kívánjuk tenni Európa iskoláiban a digitális jártassági készségek már fiatal kortól történő előmozdítását.”
A ma bemutatott iránymutatásokat a dezinformáció kezelésével és a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdításával foglalkozó bizottsági szakértői csoport támogatásával dolgozták ki, amely az oktatás és képzés, a műsorszolgáltatás, a tudományos élet, a közösségi média és az újságírás világából származó gyakorlatok széles skáláját egyesíti. A szakértői csoport ugyanekkor közzétett egy jelentést is, amely elemzi az oktatás és képzés szerepét a dezinformáció kezelésében, illetve lehetséges megoldásokat vázol fel uniós és nemzeti szintű szakpolitikák révén.
A Bizottság további beruházásokat fog eszközölni ebbe az ügybe az Erasmus+ 2023. évi éves munkaprogramján keresztül, amely a dezinformáció kezelése és a digitális jártasság előmozdítása terén a tanárképzésre és a tantervfejlesztésre összpontosító nagyszabású, előremutató projektek finanszírozását biztosítja.
A Bizottság az új iránymutatásokat a tanárok támogatására irányuló intézkedésekhez is fel fogja használni az új, gyermekbarát internetre vonatkozó stratégia kapcsán.
A médiaműveltség szerepe a dezinformáció elleni küzdelemben
Az iránymutatások a digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) és az európai demokráciáról szóló cselekvési terv részét képezik. Hozzá fognak járulni az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításához. Kiegészítik továbbá azt a munkát, amelyet az Európai Bizottság az Erasmus+ program, az Európai Szolidaritási Testület és az eTwinning révén már most is végez a dezinformáció kezelése érdekében.
A médiaműveltség szerepét a dezinformáció elleni küzdelemben a Kreatív Európa program, valamint az Európai Bizottság által támogatott, a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja és annak regionális központjai támogatják.
Az iránymutatások kidolgozásának támogatása érdekében a Bizottság a dezinformáció kezelésével és a digitális jártasság oktatáson és képzésen keresztül történő előmozdításával foglalkozó informális szakértői csoportot hozott létre. A csoportban való részvételre május 31-én szakértői felhívást tettek közzé, amely június 29-én lezárult.
A szakértői csoport zárójelentése betekintést nyújt abba, hogy az oktatás és a képzés milyen kulcsfontosságú szerepet játszik a fiataloknak a mai digitális világhoz szükséges kompetenciákkal való felvértezésében, ideértve a dezinformáció kezelését is, ugyanakkor hangsúlyozza az ezen összetett és dinamikus területen jelentkező fő kihívásokat és lehetséges megoldásokat. Utal a meglévő uniós szintű szakpolitikákra és nemzetközi kezdeményezésekre, hangsúlyozva a meglévő munkára való építkezés hozzáadott értékét. A jelentés négy fő dimenziót vázol fel a dezinformáció kezelése és a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdítása terén a dezinformáció technológiai és pszichológiai jellegével kapcsolatban; a digitális jártasság, a tanárok és oktatók igényeinek fő dimenziói; végül pedig a tagállamokban alkalmazott hatékony megközelítések.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.