Átlag feletti mértékben nyitottak a budapestiek az innovatív városi légiközlekedési eszközök alkalmazására egy hat európai nagyvárosra kiterjedő nemzetközi kutatás szerint – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Az úgynevezett Urban Air Mobility (UAM) területén Európa több mint 30 százalékos részesedéssel piacvezetőnek számít a világon, a közútinál biztonságosabb, tisztább és gyorsabb közlekedési módoknak 2030-ig 340 millió felhasználójuk lehet, térnyerésük 90 ezer új munkahelyet teremthet a kontinensen.
A tárca közleménye szerint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) megbízásából először készült átfogó felmérés arról, hogyan vélekednek az európai polgárok a légiközlekedés új eszközeiről. A kutatásban összesen négyezren töltöttek ki egy online kérdőívet, Barcelona, Hamburg, Milánó, Párizs és a dán-svéd határmenti Öresund régió lakosai mellett több mint hatszázan Budapesten és térségében.
A kutatás magyar vonatkozású eredményei szerint a budapestiek több mint kétharmada próbálná ki a drónos csomagszállítást, ez Milánó és Barcelona után a harmadik legmagasabb részarány. A városi légiközlekedési eszközök használatára általában nyitottak Budapesten és Milánóban vannak a legtöbben.
A magyar válaszadók az UAM technológiák legfontosabbnak vélt felhasználási módjai közül messze kimagasló mértékben a veszélyhelyzeti alkalmazásokat támogatják. Több mint felük lát komoly lehetőséget abban, ha a sérülteket vezető nélküli légi személyszállító eszközzel juttatják el a kórházba. Idehaza népszerű alternatíva még az orvosok, más egészségügyi személyzet veszélyhelyzeti szállítása, vagy a drónok bevetése a katasztrófavédelmi irányításban.
A kifejezetten drónokra szűkített kérdésben a budapestiek 63 százaléka látná szívesen az élelmiszerek és más áruk házhozszállítását, ennél nincs másutt nagyobb egyetértés egy felhasználási célban. A magyarok között volt a legnagyobb összhang abban is, hogy a drónnal érkező szállítmány leginkább a kertben vagy más magánterületen érhetne földet. Elfogadott landolási cél még egy közeli szállítóállomás vagy akár a háztető, a saját lakásé vagy a munkahelyé, irodáé.
A technológia legérdemibb előnyeiként a gyorsabb szállításokat és az utcák zsúfoltságának csökkenését nevesítették a magyarok. Míg más válaszadóknál a mérséklődő légszennyezés a második legfontosabb szempont, a budapestieknek ez eggyel kevésbé számít. A szóba jöhető kockázatok közül a magánélet védelmének sérülésétől tartanak a leginkább a fővárosban és vonzáskörzetében élők. A teljes jelentés és a kutatás részletes adatait ismertető prezentáció az EASA honlapján érhető el.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a közlemény szerint elmondta: Magyarország előkelő helyet kíván kivívni magának a pilóta nélküli légi járművek alkalmazásában, kutatásában és gyártásában. Május elején az ITM és egyetemi, vállalatai partnerei kezdeményezésére, több mint hatvan taggal megalakult a Magyarországi Drón Koalíció, amelynek célja, hogy a biztonságos üzemeltetés feltételeinek megteremtésével, támogató jogszabályi keretrendszer kialakításával ösztönözze a drónok széleskörű elterjedését és a kapcsolódó hazai iparfejlesztést. Az 5G és a mesterséges intelligencia területén már megalkotottak mintájára kidolgozzák a drónstratégiát is. (MTI)
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.