Az ukrán mezőgazdasági áruk exportjára szolidaritási folyosókat hoz létre az EU

2022. 05. 12., 19:13

Az Európai Bizottság szolidaritási folyosók létrehozására tett javaslatot, amelyekkel biztosítható, hogy Ukrajna exportálhassa a gabonát, valamint hozzájusson a számára szükséges javakhoz a humanitárius segítségnyújtástól kezdve a takarmányokig és a műtrágyákig – közölte a brüsszeli testület csütörtökön.

Az uniós bizottság a közleményében kiemelte: Ukrajna orosz megszállása és az ukrán kikötők blokádja következtében az ukrán gabona és más mezőgazdasági áruk már nem jutnak el rendeltetési helyükre, és ez veszélyezteti a globális élelmezés-biztonságot.

A testület szerint ezért sürgősen alternatív logisztikai útvonalakat kell kialakítani, az összes közlekedési mód igénybevételével.

Az uniós bizottság felszólította az uniós piaci szereplőket, hogy bocsássanak rendelkezésre több közúti járművet, és tegyék lehetővé átlépésüket Ukrajnába. Kijelentették: a vámkezeléskor előnyben kell részesíteni az ukrán mezőgazdasági exportszállítmányokat.

Az uniós bizottság azt kérte a nemzeti hatóságoktól, hogy a vámkezeléskor rugalmassággal járjanak el, valamint biztosítsanak elegendő személyzetet a határátkelő-helyeken az eljárások felgyorsítására.

Emlékeztettek: kihívást jelent a vasúti nyomtávok eltérő szélessége. Az uniós vasúthálózat nagy részével nem kompatibilisek az ukrán vasúti kocsik, ezért a legtöbb árut át kell rakodni teherautókra vagy az uniós szabványos nyomtávnak megfelelő vasúti kocsikra. Az Európai Bizottság ezért felszólította az illetékes piaci szereplőket, hogy az átrakodás felgyorsítására helyezzenek üzembe mobil gabonarakodó gépeket az érintett határterminálokon.

A bizottság felméri az EU-ban rendelkezésre álló tárolókapacitást, és egyeztetni fog a tagállamokkal, hogy több kapacitás álljon rendelkezésre az ukrán export ideiglenes tárolására.

A tájékoztatás szerint támogathatók lesznek a közlekedési összeköttetések javítását célzó projektek Ukrajnával, így a vasúti összeköttetésekre és a vasúti és közúti terminálokra irányuló beruházások is.

A testület törekszik arra, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatnak a szomszédos országokra történő kiterjesztését célzó politikájával összhangban megállapodást írjon alá Ukrajnával.

MTI/Gebauer Szabolcs, Brüsszel

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 08., 16:10
A 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7 százaléka, idén pedig 10 százalékuk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS