Az inflációtól tartanak leginkább, az energetikai átállást pedig gyorsítanák az európaiak

2023. 02. 24., 12:43

Az európai polgárok többsége továbbra is elégedett az Európai Uniónak az Ukrajna elleni orosz invázióra adott válaszával – derül ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.

  • Továbbra is erős szolidaritást tanúsítanak az európaiak Ukrajna iránt, és támogatják az országot és népét segítő intézkedéseket.
  • Az uniós polgárok támogatják az energetikai átállás felgyorsítását: a megújuló energiába történő beruházásokat és az EU orosz energiaforrásoktól való függőségének csökkentésére irányuló intézkedéseket.
  • Bár az infláció jelenleg is komoly aggodalomra ad okot az európaiak számára, az euró támogatottsága továbbra is nagyon magas.

A 2022–2023 téli Standard Eurobarométer felmérés (EB 98) 2023. január 12. és február 6. között folytatott személyes és online interjúk alapján készült. A 27 tagállamban 26 468 uniós polgárt kérdeztek meg.

Határozottan támogatják az Ukrajna elleni orosz invázióra adott uniós választ

Az uniós polgárok továbbra is megingathatatlan szolidaritást tanúsítanak Ukrajna iránt. A válaszadók 91 százaléka egyetért a humanitárius segítségnyújtással, és 88 százalékuk támogatja a háború elől menekülő emberek uniós befogadását. Ukrajna pénzügyi támogatását 77 százalékuk helyesli, miközben az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a megkérdezettek 74 százaléka ért egyet. Az európaiak továbbra is túlnyomórészt támogatják az orosz állami tulajdonban lévő média műsorszórására vonatkozó tilalmat (67 százalék), valamint a katonai felszerelések Ukrajna számára történő beszerzésének és szállításának uniós finanszírozását (65 százalék).

Összességében az európai polgárok többsége (56 százalék) továbbra is elégedett az Európai Uniónak az Ukrajna elleni orosz invázióra adott válaszával.

Az uniós válaszadók 77 százaléka (ugyanaz az arány, mint tavaly nyáron) támogatja az uniós tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikáját, míg 16 százalék ellenzi. Ezen túlmenően 80 százalékuk úgy véli, hogy a katonai felszerelések tagállamok általi beszerzését jobban össze kellene hangolni, és 69 százalékuk úgy véli, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a katonai felszerelések gyártására szolgáló kapacitását.

Az energetikai átállás elsöprő támogatása

Az uniós polgárok nagy többsége (84 százalék) egyetért abban, hogy az EU-nak a lehető leghamarabb csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét. Túlnyomórészt egyetértenek abban is, hogy az EU-nak támogatnia kell a zöld átállást azáltal, hogy jelentős mértékben beruház a megújuló energiákba (86 százalék). Az európaiak 85 százaléka meg van győződve arról, hogy az épületek, a közlekedés és az áruk energiahatékonyságának növelése csökkenteni fogja az Unión kívüli energiatermelőktől való függőségünket. 82 százalékuk támogatja, hogy az uniós tagállamok közösen vásároljanak energiát más országokból, hogy jobb árat tudjanak elérni. Emellett 81 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy lépéseket tett saját energiafogyasztásának csökkentése érdekében.

Aggályok az infláció és a gazdaság miatt, ugyanakkor az euró erős támogatottsága

Az uniós polgárok úgy vélik, hogy az árak/az infláció/a megélhetési költségek emelkedése jelenti jelenleg az EU előtt álló két legfontosabb kérdés egyikét (32 százalék, mínusz 2 százalékpont), amelyet a nemzetközi helyzet (28 százalék, stabil) és az energiaellátás (26 százalék, mínusz 2 százalékpont) követ.

Az európai gazdaság helyzetének megítélése 2022 nyara óta változatlan: 40 százalék „jónak”, 51 százalék pedig „rossznak” értékelte. 2022 nyara óta a nemzetgazdasági helyzet megítélése is viszonylag stabil maradt, jelenleg 35 százalék jónak ítéli, 63 százalék pedig rossznak tartja.

Ebben az összefüggésben az euró támogatottsága továbbra is nagyon magas szintű az EU egészében (71 százalék, a valaha mért második legmagasabb szint), és még inkább az euróövezetben (79 százalék).

Emellett a válaszadók több mint fele (54 százalék) úgy véli, hogy a NextGenerationEU helyreállítási terv hatékony válasz lehet a jelenlegi gazdasági kihívásokra. 63 százalékuk gondolja úgy, hogy uniós szinten közpénzeket kellene felhasználni a magánszektor beruházásainak ösztönzésére.

Az európaiak továbbra is optimisták az EU jövőjét illetően

Az európaiak 47 százaléka bízik az EU-ban, míg 32 százalékuk bízik a nemzeti kormányokban. Az európaiak 45  százalékában pozitív kép él az EU-ról, 36  százalékuk semlegesen viszonyul az EU-hoz, és 18  százalékuknak van negatív véleménye. Végül 62 százalék nyilatkozott úgy, hogy optimista az EU jövőjét illetően (mínusz 3 százalékpont 2022 nyarához képest, de hasonló a 2022 februárjában, Oroszország Ukrajna elleni agressziója előtt mért szinthez).

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-20 18:05:00
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS