Az európai polgárok többsége továbbra is elégedett az Európai Uniónak az Ukrajna elleni orosz invázióra adott válaszával – derül ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A 2022–2023 téli Standard Eurobarométer felmérés (EB 98) 2023. január 12. és február 6. között folytatott személyes és online interjúk alapján készült. A 27 tagállamban 26 468 uniós polgárt kérdeztek meg.
Az uniós polgárok továbbra is megingathatatlan szolidaritást tanúsítanak Ukrajna iránt. A válaszadók 91 százaléka egyetért a humanitárius segítségnyújtással, és 88 százalékuk támogatja a háború elől menekülő emberek uniós befogadását. Ukrajna pénzügyi támogatását 77 százalékuk helyesli, miközben az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a megkérdezettek 74 százaléka ért egyet. Az európaiak továbbra is túlnyomórészt támogatják az orosz állami tulajdonban lévő média műsorszórására vonatkozó tilalmat (67 százalék), valamint a katonai felszerelések Ukrajna számára történő beszerzésének és szállításának uniós finanszírozását (65 százalék).
Összességében az európai polgárok többsége (56 százalék) továbbra is elégedett az Európai Uniónak az Ukrajna elleni orosz invázióra adott válaszával.
Az uniós válaszadók 77 százaléka (ugyanaz az arány, mint tavaly nyáron) támogatja az uniós tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikáját, míg 16 százalék ellenzi. Ezen túlmenően 80 százalékuk úgy véli, hogy a katonai felszerelések tagállamok általi beszerzését jobban össze kellene hangolni, és 69 százalékuk úgy véli, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a katonai felszerelések gyártására szolgáló kapacitását.
Az uniós polgárok nagy többsége (84 százalék) egyetért abban, hogy az EU-nak a lehető leghamarabb csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét. Túlnyomórészt egyetértenek abban is, hogy az EU-nak támogatnia kell a zöld átállást azáltal, hogy jelentős mértékben beruház a megújuló energiákba (86 százalék). Az európaiak 85 százaléka meg van győződve arról, hogy az épületek, a közlekedés és az áruk energiahatékonyságának növelése csökkenteni fogja az Unión kívüli energiatermelőktől való függőségünket. 82 százalékuk támogatja, hogy az uniós tagállamok közösen vásároljanak energiát más országokból, hogy jobb árat tudjanak elérni. Emellett 81 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy lépéseket tett saját energiafogyasztásának csökkentése érdekében.
Az uniós polgárok úgy vélik, hogy az árak/az infláció/a megélhetési költségek emelkedése jelenti jelenleg az EU előtt álló két legfontosabb kérdés egyikét (32 százalék, mínusz 2 százalékpont), amelyet a nemzetközi helyzet (28 százalék, stabil) és az energiaellátás (26 százalék, mínusz 2 százalékpont) követ.
Az európai gazdaság helyzetének megítélése 2022 nyara óta változatlan: 40 százalék „jónak”, 51 százalék pedig „rossznak” értékelte. 2022 nyara óta a nemzetgazdasági helyzet megítélése is viszonylag stabil maradt, jelenleg 35 százalék jónak ítéli, 63 százalék pedig rossznak tartja.
Ebben az összefüggésben az euró támogatottsága továbbra is nagyon magas szintű az EU egészében (71 százalék, a valaha mért második legmagasabb szint), és még inkább az euróövezetben (79 százalék).
Emellett a válaszadók több mint fele (54 százalék) úgy véli, hogy a NextGenerationEU helyreállítási terv hatékony válasz lehet a jelenlegi gazdasági kihívásokra. 63 százalékuk gondolja úgy, hogy uniós szinten közpénzeket kellene felhasználni a magánszektor beruházásainak ösztönzésére.
Az európaiak 47 százaléka bízik az EU-ban, míg 32 százalékuk bízik a nemzeti kormányokban. Az európaiak 45 százalékában pozitív kép él az EU-ról, 36 százalékuk semlegesen viszonyul az EU-hoz, és 18 százalékuknak van negatív véleménye. Végül 62 százalék nyilatkozott úgy, hogy optimista az EU jövőjét illetően (mínusz 3 százalékpont 2022 nyarához képest, de hasonló a 2022 februárjában, Oroszország Ukrajna elleni agressziója előtt mért szinthez).
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A Paksi Atomerőműben járt, majd a Paks II. projektről tájékozódott Emmanuel Brutin, az európai atomenergia-ipart összefogó szövetség főigazgatója.